Hajnali ködben álló fák,
Hallgat még az állomás,
De az utasok már jönnek,
Egymás után érkeznek.
Nagy kosárral nénike,
A sok tojást viszi be,
Eladni a piacon,
Hogy legyen minden otthon.
Álmos még a nagy diák,
Bejáró főiskolás,
Négy éve van még hátra,
Mire diploma várja.
Munkás éji műszakból,
Padon ülve bóbiskol,
Tompaság ül szemében,
Keze fázik zsebében.
Kisgyermekét anyuka,
Óvón karjában tartja,
Vajon a doktor mit mond,
Mikor szűnik a sok gond?
Csendbe zajjal belebök,
Dízelmotor felpörög,
Megreccsen a hangszóró,
Mozdony húz át, tolató.
Az ütközők csattannak,
Szerelvénnyé akadnak,
A vonat helyére áll,
Mindenki szépen felszáll.
Kalauz a lépcsőn már,
Egy későn jövőre vár,
Sípszó, tárcsa – Indulás!
És elhúz az állomás.