Piros a délután
napfény gubbaszt
az ablakban.
Lihegve vonaglik
a ház falán a szél,
remeg a borostyán.
Szemem hűvösén
tükröződik a fény,
harmatozik
pillámon az emlék,
mellyel összeforrt
a kert végén
a messzeség.
Irigylem nyugalmát
a bölcs időnek.
Átlépem magam,
ágyat vetek a vágynak,
az elmúlásnak.
13 hozzászólás
Kedves Oroszlán!
Ez a mai délután tényleg ilyen volt. Nagyon finom, s lágy ez a vers. Gyönyörű a kép: "Átlépem magam, ágyat vetek a vágynak, az elmúlásnak."
Szeretettel: I
Kedves István!
Köszönöm soraidat. Örültem neked.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Drága Ica!
Képeid mindig gyönyörködtetnek, de ez a versed különleges, elbűvöl csodálatos képeivel, és megérint minden mondata. Nem állom meg, hogy ne idézzem:
"Szemem hűvösén
tükröződik a fény,
harmatozik
pillámon az emlék,
mellyel összeforrt
a kert végén
a messzeség."
bár, akár az egész vers itt állhatna. Gyönyörűséges.
Szeretettel ölellek,
Ida
Drága Ida!
Nagyon jól estek a kedves soraid és az idézet amit a versemből kiemeltél.
Köszönöm szépen.
Szeretettel ölellek
Ica
Kedves Ica! Ezt megint Nagyon odatetted.. Ahogy felível a természeti képektől (piros délután) az emlékezés magaslatára! Tényleg arra, nem elírás! És "csattan" vége, a döbbenetes befejezés: Átlépem magam,
ágyat vetek a vágynak,
az elmúlásnak.
Csattan? Képletesen, az olvasó számára, aki talán mást várna. Az utolsó három sorról sztem köteteket lehetne írni, minden szó, minden kifejezés egy külön tanulmány lehetne!
Szeretettel üdvözöllek: én
U. Eco egyik irodalomelméleti tanulmánya jutott az eszembe. Nyitott végű asszociációkat kelt. Egy hozzáértő verselemzőnek csemege lenne!
Kedves Laci!
Nagyon megtisztelőek számomra a soraid, (fontosak) köszönöm szépen.
Igyekszem sűríteni a gondolataimat, néha az idő is belevisz, sok minden eszébe jut az embernek.
Sokszor félek is, hogy ettől szétesik a vers, de szerintem a természeti képek egyben tartják.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Szia!
Remek képekkel ábrázoltad a természetet, az idő múlását. tetszett. üdv hundido
Örülök, hogy tetszett a versem kedves hundido!
Szeretettel
Ica
Kedves oroszlán!
Lihegve vonaglik
a ház falán a szél,
remeg a borostyán.
Szemem hűvösén
tükröződik a fény,
harmatozik
Köszönöm kedves sailor, hogy idéztél a versemből.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Kedves oroszlán!
…csak most látom,hogy ´elszállt´
a hsz em egy része!
Elnézésedet kérem!
Ahogy emlékszem azt írtam
ez az egyik legjobb írásod!
Remek gondolatok!
Szeretettel gratulálok:sailor
Csodaszép képekkel megírt versed
szeretettel olvastam.
Kellemes napokat kívánok:
Zsuzsa