Szambát jár bolond szívemben a szombat,
pedig a hajnal alighogy rám talált,
rigófütty táncol az ablakom alatt,
s a kelő nap kelleti magamagát.
Ütemre hullik a fáról a szirom,
cseresznye zamatát ringatja a szám,
a szarka is csörög, farktolla korom,
s egy harkály ragtime-ot kopogtat a fán.
Zenél a kert, ahogy a pitypang ropja,
törékeny testével tangózik a szél,
csókol és bókol, s lám, a kis mohója
elveszti fejét, mire eljön a dél.
5 hozzászólás
“régiség” – lehet, de nagyon szép!
Köszönöm, Tündi 🙂
Szia Neti!
Immár védjegyeddé vált a kifejező, ihletgazdag képi megjelenítés, igényes formában. Mert ami a te kezed alól kikerül, az kérem fölséges…
Még akkor is, ha ezúttal nem annyira a belső éneden van a hangsúly, hanem természeti képeket mesélsz el.
grat. szeretettel leslie
Leslie, elkényeztetsz a kedvességeddel. Nagyon köszönöm!
fantasztikus az a sorod hogy cseresznye zamatát ringatja a szám
ehhez csak gratulálhatok zseniális, talán egyszer majd magam is tudok ilyne sort irni.