Szerteszórt percek, tettek, képe mikor összeáll,
értő sóhaj lebben: látod… szép-e? A karma-kör bezár…
A szálak, ahogy elvarródnak: földről fel az égre száll,
majd alá… -zattal: újra le… s mit tudtál, végre érted már…
Mint ahogy mágus rajzol épp egy körbe formulát:
minden vonal azért játszott elsőre oly bután.
S a jelekből egy kulcs lett: benne hármas torzulás:
lezár, eltol és nyit: a vég az újba fordul át,
Ahol ez a drága szőttes épp csupán egy pont lesz:
melyből új szálak fakadnak: már látni: jobb ez…
élesebb színek, összetettebb minta, sors fesz-
ül a még meg nem nyilvánultban… Szimpla most: Egy…
A régi készen áll: elengedted: minden egyszerre
benned ég: mi fájt, az öröm… hinted szelekbe:
Aki bántott, vagy jót tett: egyformán van szeretve…
Labirintus, amelyből kijutsz: már nem kelepce…
Csak egy lecke: az elkerülhetetlen megoldással…
hogy rányisd szemed végre mérhetetlen szebb csodákra.
Elnézést, hogy nem sírok majd magam után tovább ma…
Te se tedd ezt kérlek… Szép lelkednek vagyok ott az álma:
Tárt karokkal, tiszta szívvel várlak. S ha érzed éppen:
láthatatlan kéz segít fel, vagy csillag szép szemével
ragyog le rád egy csendes éjjel… kérlek, érts meg:
hiszlek, szeretlek, nem felejtlek én sem, … s Élek.
8 hozzászólás
Szerintem olyan megoldásba szorítottad ezzel a rímképlettel magad, aminek nagyon nehéz maradéktalanul megfelelni, és emiatt bennem a versed nem tudott úgy hatni, ahogy a történet megérdemelte volna.
aLéb
Igazad van: írás közben éreztem párszor, hogy a gondolatfolyam megtörik, nehezen jött át, talán még boncolgatom magamban a képet, azután újra kiengedem… Köszönöm, hogy megemlítetted, így már érthető is, hogy miért akadozott… Magát a képet nehéz volt szavakkal megfognom egyáltalán, elsikkadni viszont nem volt szívem hagyni, hiszen egyetlen képben sűrűsödött, ki tudja felmerül-e magától újból, ha éjszaka közepén szavakba nem szedem… a lendületén is érzem, hogy meg-megtörik, de legalább visszahívható így a gondolatsorom, legközelebb majd kisiklik egy falatba…
Még egyszer köszönöm, hogy segítesz újraírni azt a formulát 🙂
Gabe
Szia G.R.! 🙂
Látom, megelőztek. 🙂
Azért örülök ennek, mert aLéb helyettem is megfogalmazott dolgokat. Tökéletesen egyetértek vele.
Azt gondolom, hogy (ismerve téged) ebben a témában sokkal több van. Nem annyira tartalmilag, mint formailag.
Meglátásom ellenére azt mondom, hogy csodájára járok annak, ahogy megfogalmaztad. Tudom, nem volt könnyű, de megtetted, ez már előrelépés.
A formán kellene gondolkodni, hogy az is kerek egész legyen. Képes vagy erre, jól tudom, csak most elvittek az érzelmek. Kell az is. 🙂
Hiszem, hogy formailag is megéled azt, amit itt megfogalmaztál, csak idő kérdése az egész.
Úgy látom, hogy kihajítottál magadból jókora darabot, én átéltem. 🙂
(Olvasva tájékozódik az ember.)
A legszebbeket kívánom neked az életben, a verselésben is. 🙂
Hajrá!
Szeretettel: Kankalin
Szia, Kedves Kankalinom 🙂
Köszönöm a Te véleményed is 🙂 Az pedig szerényen megjegyzem: formán gondolkodni? 😮 Mennyire magasztalsz ezzel 🙂 Sajnálatos módon a formákról azt sem tudom, hogy eszik-e, vagy isszák, és mindig csodával vagyok tanúja annak, hogy azt tudatosan vonjátok a vers köré 🙂 Mindemellett: értelmileg, érzelmileg, átvitelben világítja meg bennem a kommented (illetve kommentjeitek: aLéb-nak is hálás vagyok érte) hogy mi az, ami beragadt a közlésben, vagy torzult 🙂 Izgalommal várom, hogy a vers témáját adó kép-élmény megfogalmazása mivé transzmutál 🙂 addig figyelgetem időnként e képet, olvasztom, hevítem, erjesztem, értelmezem 🙂
Az egyéb jókívánságokat is szívből köszönöm, hálás vagyok, hogy itt jártál, hogy értesz, hogy igazítasz 🙂
Szia Gabe!
A nálam sokkal jobban értők megírták a magukét. Én nem találtam volna okokat, mert a versed tartalmi részére koncentrálta, ami meg is fogott. Mintha 3D lenne. Mélységeit úgy kiéreztem. Különleges hangulatban lehet írni ilyen érzékletesen érzelmes verset írni. Sokat raktál bele a lelkedből és ezt ki is adja a vers. Nekem tetszett is, mert őszinte, íve mellett csendes nyugalma tette egységessé a sorokat.
Szívesen időztem nálad.
Üdv
Zoli
Szia prince 🙂
Örülök, hogy tetszett, s bár valahol jelent az is valamit, hogy átérezted: lehet, van már efféle bezárt köröd… A 3D-s megjegyzésért külön köszönet 🙂 … Minél többen szólnak hozzá, annál jobban megértem, kifejtem magamban, mindenki rávilágít kicsit egy-egy pontjára, amit nem fedeznék fel… Tőled, az átérzésedből a "csendes nyugalom" felismerését kaptam, köszönet érte 🙂
Szívesen veszem, ha időzöl máskor is 🙂
Köszönettel: Gabe
Szia Gabe !
Csatlakozom Zolihoz, a Mesterek leírták véleményüket a versedről, saját magam úgy
vélekedem, nekem nagyon tetszett,kellemes a vers, külleme nekem nagyon tetszik,
mondanivalója pedig magáért beszél.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Szia Zsu 🙂
Köszönöm, hogy jártál itt, és örülök, hogy "vágatlanul" is tetszik 🙂 még nem volt időm-kedvem-merszem újra nekiveselkedni: nehogy csorbuljon a kép, amelyet mélyebben szemléltető szavakra egyenlőre még nem akadtam magamban, majd idővel, ha kész lesz az metamorfózisra… 🙂 vagy én az újragondolására 🙂 Na ez akkor is marad, hátha valakinek pont így nyújt majd valamit, illetve majd viszonyítunk 🙂
Köszönettel: Gabe