Megremeg a tekintet,
viharos csendre tér,
fehér ajkunk elalszik,
s álmunk égig ér.
Porcukor didereg
bögrénkhideg falain.
Megremeg a tekintet
viharos csendre tér,
hited álmaiban,
valaki majd elkísér.
Rózsaszìnt formál
a holnap máza
ajkunk szőttesére.
Csókot lehel,
szerelmetlen kedvesére.
9 hozzászólás
Szia! Ez most valami új dolog a verselést, a stílust illetően, de nekem nagyon tetszik. (újra elolvasva azért nem teljesen új, abban az értelemben, h szakítana az eddig megismerttel) 🙂 Szeretettel: én
Szép napot kívánok 😊
Igen kérem , jól látod 😊 zongorázgatok az írás tengerén😄
A szerelem egy gyönyörű érzés lehet, és próbálom a saját ábrándjaim
képeivel valahogy kicsit megközelíteni…😄
Örültem Neked 😊
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi!
Nagyon szép sor:
"s álmunk égig ér"…rengeteg ihletet tartalmaz!
A másik sor is szintén:"viharos csendre tér"
Ebben is nagyon sok tartalom és fantáziadús
Gratulálok!
Szeretettel.sailor
Szép estét!
Szép estét sailor😊
A csend tud igazán viharokat ébreszteni.
Lehetnek azok némák,mikor mindent megért az ember.
S igazán átadja magát annak a nyugalmi érző állapotnak.
S vannak olyan viharok,amik a csendet párbeszédre hívják.
S igazán szenvedélyes érzések érkeznek a csend köré.
Jók azok a csendek, mert lehetnek majd csöndek 😄
Örültem érkezésednek😊
Jó estét kívánok számodra is!
Szeretettel: Alkonyi
"
S vannak olyan viharok,amik a csendet párbeszédre hívják.
S igazán szenvedélyes érzések érkeznek a csend köré."
…nagyon jó megfogalmazás!
Szép estét:sailor
Kedves Felhő!
Nen is annyira cukros – bögrés ez a versed.
"Rózsaszínt formál a holnap máza"….vsn benne vihar is ebben a szerelemben.
Szeretettel
Ica
Tisztelt Ica 😊
Bizony nem porcukros…..
Szerelmi ábránd, hogy létezik a lelkünk másik darabja valakiben..
A csend vihart képez, s a fehér méreg,mint "kedves" porcukor
hinti át az ajkak színeit, tehát hamis képzetek keringnek,míg
a csend másik vihara, új ábrándokat keres, ahol lézezik
a rózsaszín,s az a szerelem, ami ott nyugszik két lélek között.
Örültem ,hogy olvasta írásomat 😊
Tisztelettel: Alkonyi
Kedves Alkonyi!
Mindig rácsodálkozom a verseidre, a címekre. Nagyon jó mind a kettő. A szerelem, meg hol ilyen, hol olyan. Hol rózsaszín és édes, hol viharos. Tetszett! szeretettel: hundido
Kedves hundido!
Megtiszteltetés tőled ilyen sorokat olvasni.
Minden egyes hangulat így elevenedik meg…ahogy látod az írásaim..
Szinte égeti a lelkem, és az évek alatt egyre inkább táncolnak ezen képek
a fejemben, lelkemben.
Mosolyt ébresztettél az arcomra így reggel 😊
Szeretettel: Alkonyi