|
Radnóti Miklós: Bájoló
Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szívünket.
1942. február 1.
|
Miklós Radnóti: Beschwörung
Mit Augenblinzeln
sitz ich im Lichte,
Rosenstock hechtet
über die Hecke,
Licht in der Dichte.
Wolke an Wolke,
und wie der Blitz zischt,
und gleich verwischt ist,
Antwort von oben,
Donnergetöse.
Getöse, ganz böse,
das Blau wird düster
der Seen, trüber,
Spiegel läuft über.
Komm ins Haus rüber,
schlüpf aus den Kleidern,
es regnet übel,
schlüpf aus der Bluse,
Regen soll Herzen
zusammenspülen.
1. Februar 1942
(übersetzt von Ferenc Tauber)
|
4 hozzászólás
“mossa az eső
össze szívünket.”
Remek, szívmelengető gondolat.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!
Kedves Feri,
nagy kedvencem ez a vers és megzenésített változata is.
Elővettem a német olvasási “készségemet”, gyakoroltam egy kicsit, hogy együtt tudjam énekelni az eredetivel, vagy akár zene nélkül is. Sikerült. 🙂
Gratulálok, ez élmény volt! Köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin,
mi is próbáltuk énekelni németül, és lehet is. Persze, Szabó Balázsék néha sort ismételnek, ill. sort kevernek. Di kibogozható németül is, hogy hol. És a dal is gyönyörű, nemcsak a vers.
Szeretettel
Feri