Rainer Maria Rilke: Bodensee
Die Dörfer sind wie ein Garten.
In Türmen von seltsamen Arten
klingen die Glocken wie weh.
Uferschlösser warten
und schauen durch schwarze Scharten
müd auf den Mittagsee.
Und schwellende Wellchen spielen,
und goldene Dampfer kielen
leise den lichten Lauf;
und hinter den Uferzielen
tauchen die vielen, vielen
Silberberge auf. |
Rainer Maria Rilke: Bodeni-tó
A sok falu kertet formáz.
Néhány különös torony sorjáz,
harang hangol fájóra.
A parti kastély-lánc
fekete lőrésen vigyáz,
néz delelő tóra.
Sok pajkos hullám hempereg,
s arany gőzhajók lejtenek:
fénylő, fékezett erő;
amott, a kikötőhelyek
megett bukkan a rengeteg
ezüsthegy elő.
(fordította: Tauber Ferenc) |
2 hozzászólás
Kedves Feri!
Nem tudok kiemelni a versből, mert mindegyik sora tetszik.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!