Megölnek egy királyt – lehetne dráma, eposz, vagy akár regény témája is. Mind másképp épülne fel. Egy drámában az ötödik felvonásban következne a csúcs: Az összeesküvés megdönti a zsarnokot. Egy eposzban állandó természeti jelenségek utalnának a baljós helyzetre, és az utazás közben bekövetkező tragikus végre. Egy regény a hosszú és bonyolult történetet egy kis mellékszereplő szemszögéből mesélné el. A drámai csúcs azonban a király meggyilkolása lenne.
Rilkénél egy szó sem esik ellentétekről, összeesküvésről, gyilkos fegyverről, gyilkosságról. A konkrét eseménysor mégis világos. Korona-smaragd-nem hallatszik a jajszó, és mily tüzes e dél – este: csókák-homlok-rubint. A csókák rávetik magukat a király hullájára. Egy tragédia 14 sorban, az olvasó összerakhatja magában.
(az „Advent“ c. gyűjteményből, 1898)
| Rainer Maria Rilke: Im Kreis der Barone
Im Kreise der Barone Da gibt’s unter hellen Hufen Ob einer den König erkannte? Die Dohlen im Abend schrien. Die allerkühnste spannte |
Rainer Maria Rilke: A bárók között
Vadászatra a király Monoton csattog a patkó, Tudják-e, hogy ez a király? Este gyűl a csóka kint. Vezérük meg nagy zsivány, (fordította: Tauber Ferenc) |
6 hozzászólás
Korábban és is lefordítottam, a Napvilágon itt is olvasható SzBA 2013.11.26., illetve
A világ versekben címú kötetem 612. oldalán.
Vadászni főurakkal
Vadászni főurakkal
a felség lóra ült,
fején vörös kalappal,
rá zöld smaragd került.
Nehéz paták dobogtak,
a messzi út fehér,
segélyhívást ki hallhat,
kihalt, forró a dél.
Őfelségét tán fölismerték?
A csókahad riog megint.
Elvégzi esti röptét
a merészebbje mind:
lám, homlokán a felség
hord vérvörös rubint?
________________________
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2013. november 29.
Úgy elfelejtettem, hogy most megint lefordítottam, de a 2013-as próbálkozásom jobban sikerült… Lásd fent… 🙂
Kalap? Aki a királyt itt “őfelségének” nevezi, az ki? Aki meggyilkolta?
A merészebbje nem inkább a legmerészebb, azaz a vezérük?
Nem felség az mér, csak király (volt).
Vadászni király sem vesz fel koronát, pláne drágakővel, zöld smaragddal díszítve!!! A vele vadászó főurak őt mind ismerik! Persze, kalap helyett inkább vadászkalapot kellett volna írnom, de az olyan hosszú… Őfelségének maga a költő nevezte! Nyilván az összeesküvők egyike, a főcsóka ölte meg, és nem rubin, hanem a piros vér volt a homlokán. A királynak kijár a felség megszólítás, pláne a költő részéről. A csóka, bár fekete, a magyar szimbólum-világban nem azonosítható a halál jelképével. Igazából a hollót szoktuk mi emlegetni ilyenkor. A németek ezek szerint a csókát emlegetik halál esetén… Amúgy sok képtelenséget írt Rilke ebbe a versbe (koronával a fején vadászó király, akit a főurai csak ott ismernek fel…) Érdekes hasonlóság, hogy én 2013-ban “megint-mind-rubint” rímtrióval operáltam, te pedig a “kint-suhint-rubint” hármassal… De a rubin(t) szó úgy kívánkozott a vers végére!!!…
Szerintem ezen utóbbi érvelésed sok pontatlanságot, ill. félreértelmezést tartalmaz. Megpróbálom sorra venno őket:
-“Vadászni király sem vesz fel koronát”: A vadászatok kellékeinek (sapka, kalpag, kalap stb.) én is utánanéztem, de aztán rájöttem, Rilke azért írhatott koronát (és ezért a fordítónak is koronát KELL írnia), mert csoportosan lovagoltak a majdani vadászat helyszínére, de a király már nem jutott el oda.
-Őfelsége=Hoheit, König= király. Ez utóbbi szót használta a költő, nem az előbbit. Ha a ‘felség’ szó elhangzik egy hulla kapcsán, akit azért öltek meg, mert halált érdemelt, nem fognak a tisztelet hangján szólni róla.
-A csókákat az összeesküvőkkel összemosni nagy merészség. Sem nyelvileg, sem a vers struktúráját illetően NEM helyes.
-Holló simán lehetne szerintem.
-Hogyhogy a főurak csak most ismerik fel? Az a kérdő mondat arra vonatkozik, hogy a lecsupaszított hullára majd ráismernek-e az arra járók.
-A smaragd is a versszak végére való meg a rubint is. A konkrét eseményt pont így lehet NEM kimondani, de mégis világossá tenni. Ezért pl. Attila fordításában a vér túl korai, ill. direkt említése agyonvágja a poént.
Lehet, hogy Rilke írt képtelenséget is, bár én ilyent még nem láttam. Ebben a versében főleg nem. Inkább azt mondom, a fordítóknak kell felnőniük hozzá.