Rainer Maria Rilke: Traumgekrönt – Teil 3, Lieben (I-XXII.)
XIII
SCHON starb der Tag. Der Wald war zauberhaft, und unter Farren bluteten Zyklamen, die hohen Tannen glühten, Schaft bei Schaft, es war ein Wind, – und schwere Düfte kamen. Du warst von unserm weiten Weg erschlafft, ich sagte leise deinen süßen Namen: Da bohrte sich mit wonnewilder Kraft aus deines Herzens weißem Liliensamen die Feuerlilie der Leidenschaft.
Rot war der Abend – und dein Mund so rot, wie meine Lippen sehnsuchtheiß ihn fanden, und jene Flammen, die uns jäh durchloht, sie leckten an den neidischen Gewanden … Der Wald war stille, und der Tag war tot. Uns aber war der Heiland auferstanden, und mit dem Tage starben Neid und Not. Der Mond kam groß an unsern Hügeln landen, und leise stieg das Glück aus weißem Boot.
Erste Veröffentlichung: Weihnachten 1896
In: Erste Gedichte von Rainer Maria Rilke, Traumgekrönt, S. 89-100, (S. 94-95)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
|
Rainer Maria Rilke: Álommal koronázva – 3. rész, Szerelem (I-XXII.)
XIII
HALDOKLOTT a nap. Az erdőn csoda, míg a páfrány alatt ciklámen vérzett, izzott a nagy fenyők oszlopsora, szeles volt, – és illattól súlyos lég lett. Hosszú úttól tikkadtan bújtál oda, halkan súgtam szép nevedet, az édest: Mire, mintha gyönyör ágaskodna, szíved fehér liljomából megébredt a szenvedélynek tűzlilioma.
Bíbor est volt – s szád is csupa pír volt, majd ajkaim forró vággyal ráleltek, és lángok özöne elborított, irigy ruhát mind beterítettek … Az erdőben csend, a nap haldokolt. Számunkra meg a megváltó éledt fel, s napvilággal irigység s baj megholt. A Hold csak dombjainkra érkezve kelt, s halk öröm hozott fehér ladikot.
Első megjelenése: 1896. karácsonya
In: Rainer Maria Rilke első versei, Álommal koronázva, 89-100. old. (94-95. old.),
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
(fordította: Taber Ferenc)
|
2 hozzászólás
Kedves Feri!
“Bíbor est volt ? s szád is csupa pír volt,
majd ajkaim forró vággyal ráleltek,
és lángok özöne elborított,”
Mondhatnám azt is, hogy ilyen a szerelem, de a szexuális vágy is ilyen, ami nem egyenlő a szerelemmel, bár sokan összetévesztik a kettőt. Hogy ez melyik kategória, azt csak a költő tudja.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita! Szerintem a kettő együtt.