Rainer Maria Rilke:
OTTHON VAGYOK…
Otthon vagyok napom s álmom között,
Hol játéktól hevülten alszik gyermek,
Hol esténként jó ülni egy öregnek,
Míg tűzhely fénylik homloka fölött.
Otthon vagyok napom s álmom között,
Hol a harangszó este tisztán kondul,
Hol fáradt lányok hallgatják, mint tompul,
S a kút káváján lelnek pihenőt.
Egy hárs a kedvencem, s a nyár, ha jött,
Én mindig szerettem a csendességét,
Ezernyi ága újra-rezdülését,
S hogy rám ügyelt napom s álmom között.
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2023. október 13.
______________________________________
ICH BIN ZU HAUSE…
Ich bin zu Hause zwischen Tag und Traum.
Dort wo die Kinder schläfern, heiß vom Hetzen,
dort wo die Alten sich zu Abend setzen,
und Herde glühn und hellen ihren Raum.
Ich bin zu Hause zwischen Tag und Traum.
Dort wo die Abendglocken klar verlangen
und Mädchen, vom Verhallenden befangen,
sich müde stützen auf den Brunnensaum.
Und eine Linde ist mein Lieblingsbaum;
und alle Sommer, welche in ihr schweigen,
rühren sich wieder in den tausend Zweigen
und wachen wieder zwischen Tag und Traum.
4 hozzászólás
“Egy hárs a kedvencem, s a nyár, ha jött,
Én mindig szerettem a csendességét,”
Tetszéssel olvastam ezeket a meghitt, hangulatos sorokat. A hársfát én is nagyon szeretem.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm szíves érdeklődésed,
örülök, hogy tetszett a fordítás!
Szeretettel: Dávid
🙂
Kedves Rita!
Köszönöm szíves érdeklődésed,
örülök, hogy tetszett a fordítás!
Szeretettel: Dávid
🙂
Kedves Dávid,
csak néhány megjegyzés annak alátámasztására, hogy a tetszetős forma és a hasonlóság (vagy körülbelüli megfeleltetés) azért nem feltétlenül hű fordítást takar:
?Hol játéktól hevülten alszik gyermek,?
schläfern ? bóbiskol, félálomban van VS.: alszik=teljes álomban van, húzza a lóbőrt, tehát nem ül, és közben el-elbólint, hanem tényleg alszik
Hetzen ? hajsza =?= játék
?Míg tűzhely fénylik homloka fölött.?
ha akarom értem, ha akarom, a között-fölött miatti rímkényszer eredményének tekintem:
(mi fölött? ? ? á, homlok!)
?Hol a harangszó este tisztán kondul,?
tisztán, de nem csak kondul, hanem KÖVETEL (valószínűleg: Gyere templomba!)
?Hol fáradt lányok hallgatják, mint tompul,?
a ?fáradt?-at a következő sorból előre lehet ugyan hozni, de nem csak hallgatják, hanem
?befangen? = elfogult, hatása alatt áll, bódul valamitől, t. i. a harangszótól
?S a kút káváján lelnek pihenőt.?
Ez azt jelentené, hogy ráülnek.
Rilke szerint viszont: <>= fáradtan nekitámaszkodnak
?Egy hárs a kedvencem, s a nyár, ha jött,?
?A? nyár nem jött (csak a következő sorban -?), és nem ?ha?, hanem minden nyár jelen van benne, és ott hallgat benne (a hársban), és Rilke nem írja, hogy ő mindig szerette a csendességét, csak annyit, hogy ott hallgat benne minden nyár
?Ezernyi ága újra-rezdülését,?
A nyarak rezdülnek újra az ezernyi ágban, nem a fa
Utolsó sor: ?und wachen wieder zwischen Tag und Traum.?
A >>S hogy rám ügyelt napom s álmom között.<>und alle Sommer, welche in ihr schweigen,<<, ahol az alany (nyarak) jelzőjét nyújtja el vonatkozó mellékmondattá, majd a 3. sorban következik az állítmány: <> .
Azaz ~És minden nyár, amely benne hallgat, újra mocorog ezer ágában.~ Az utolsó sor ettől nyelvtanilag teljesen független (= mellérendelő) mellékmondat.
A tartalmi hűség a formai mellett szintén kelléke a jó műfordításnak. Ami formailag nagyon hasonlít, ha mást jelent, nem ugyanaz a vers.
Üdvözlettel
Feri