Rainer Maria Rilke: Traumgekrönt
– Teil 2, Träumen (I-XXVIII.)VI
WIR saßen beisammen im Dämmerlichte.
„Mütterchen“, schmeichelte ich, „nicht wahr,
du erzählst mir noch einmal die schöne Geschichte
von der Prinzessin mit goldnem Haar?“ –
Seit Mütterchen tot ist, durch dämmernde Tage
führt mich die Sehnsucht, die blasse Frau;
und von der schönen Prinzessin die Sage
weiß sie wie Mütterchen ganz genau …
München, 26. Oktober 1896
In: Erste Gedichte von Rainer Maria Rilke,
Traumgekrönt, S. 71- 85, (S. 74)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913 |
Rainer Maria Rilke: Álommal koronázva
–2. rész, Álom (I-XXVIII.)VI
Félhomályban ülve éltük az estét.
„Anyácska“, hízelegtem, „meséld,
kérlek, még egyszer el azt a gyönyörű mesét,
Aranyhaj királylány esetét!“ –
Nincs már anyácska, s homályban engem, árvát,
sápadt nő: a sóvárgás feszít;
Aranyhaj királylány mondáját
mint anyácska, tudja, szó szerint …
München, 1896. okt. 26.
In: Rainer Maria Rilke első versei, Álommal koronázva, 71-85. old. (74. old.),
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
(fordította: Tauber Ferenc)
|
2 hozzászólás
Meghatóan szép sorok, egy igazi, jó édesanya egy életen át tud hiányozni, őt nem pótolja senki.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!