Rainer Maria Rilke: Traumgekrönt
– Teil 2, Träumen (I-XXVIII.)
VII
ICH wollt, sie hätten statt der Wiege
mir einen kleinen Sarg gemacht,
dann wär mir besser wohl, dann schwiege
die Lippe längst in feuchter Nacht.
Dann hätte nie ein wilder Wille
die bange Brust durchzittert, – dann
wärs in dem kleinen Körper stille,
so still wie’s niemand denken kann.
Nur eine Kinderseele stiege
zum Himmel hoch so sacht, – ganz sacht …
Was haben sie mir statt der Wiege
nicht einen kleinen Sarg gemacht? –
vermutlich: 1895
In: Erste Gedichte von Rainer Maria Rilke, Traumgekrönt,
S. 71- 85, (S. 74)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913 |
Rainer Maria Rilke: Álommal koronázva
– 2. rész, Álom (I-XXVIII.)
VII
BÁRCSAK gyermeki bölcsőm helyett
kis koporsó készült volna,
jobban jártam volna, megrekedt
ajkam éjbe lenne fogva.
Vad vágy sosem rázta volna meg
aggódó mellkasom, – most már
csend járná át kicsiny testemet,
csend, mit képzelni sem tudnál.
Csak egy gyermeklélek szállna
ég felé, oly békésen mozgó …
Hogy bölcsőm helyett mért nem járta
inkább egy apró koporsó? –
valószínűleg: 1895
In: Rainer Maria Rilke első versei, Álommal koronázva,71-85. old. (74. old.),
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
(fordította: Tauber Ferenc) |
2 hozzászólás
Neki lehet, hogy jobb lett volna, de a szüleinek?
Megrázó, kiábrándult, örömtelen sorok.
Szeretettel: Rita 🙂
Igen, még 20 éves sem volt. És itt nagyon elkeseredett. Köszönöm, Rita!