Rainer Maria Rilke: Traumgekrönt
– Teil 2, Träumen (I-XXVIII.)
XXVII
EIN Erinnern, das ich heilig heiße,
leuchtet mir durchs innerste Gemüt,
so wie Götterbildermarmorweiße
durch geweihter Haine Dämmer glüht.
Das Erinnern einstger Seligkeiten,
das Erinnern an den toten Mai, –
Weihrauch in den weißen Händen, schreiten
meine stillen Tage dran vorbei …
Prag, 14. April 1896
In: Erste Gedichte von Rainer Maria Rilke, Traumgekrönt, S. 71- 85, (S. 84)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913 |
Rainer Maria Rilke: Álommal koronázva
– 2. rész, Álom (I-XXVIII.)
XXVII
EGY emlékkép, én biz szentnek vélem,
szövi át legbensőbb énemet,
akár istenkép, márványfehéren
izzít szent ligetben fényeket.
Egykori üdvösség, szép emlékek,
holt májusnak emlékezete, –
tömjén fehér kezekben, ellépnek
napjaim messze, csendesedve …
Prága, 1896. ápr. 14.
In: Rainer Maria Rilke első versei, Álommal koronázva, 71-85. old. (84. old.)
Insel-Verlag, Leipzig, 1913
(Fordította: Tauber Ferenc) |
2 hozzászólás
“tömjén fehér kezekben, ellépnek
napjaim messze, csendesedve ?”
Nagyon szép költői kifejezés.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!