Süt a Nap,
már megint,
kaméleon
légyre legyint,
nyelvével.
Ebédel.
E mozdulat
már nem a múlt,
jövőbe
áramlat
boldogult.
Épp jókor,
a legjobb
helyen, jelen.
Az ég alatt
mi fán terem?
Még ez egyszer
megkérdezem.
Választ kapok,
megváltoztál
örök titok.
6 hozzászólás
Kedves Eferesz!
"Még ez egyszer
megkérdezem."…nem is egyszer,szinte az élet semmi más
mint kérdések halmaza!
Állandóan kérdezünk;csak felelet nem jön ra mindig!
Különösen nem az amit szeretnénk!
Gratulálok nagyon tetszett elmélkedésed!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia sailor!
Lehet, hogy nem kellene elvárásunk legyen a válasszal kapvsolatosan, és akkor jönne, mindig.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Kedves eferesz,
Olyan mint egy pillanat felvétel, amibe a mindenséget sűrítették. 🙂
Különösen ez a rész tetszett:
"Épp jókor,
a legjobb
helyen, jelen."
Kicsit zen érzést közvetít. Jó volt olvasni.
Üdv: Ginko
Szia Ginko!
Nem tudom gyakorlatban, hogy milyen a zen érzés, legalábbis tudatosan nem. Azonban, ha így hatott rád, az csak jó.
Üdvözletem!
Kedves eferesz!
"Épp jókor,
a legjobb
helyen, jelen."
Elgondolkodtató versed szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok megírásához.
További jó egészséget és szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Köszönet, hogy volt kedved elgondolkodni.
Neked is a legjobbakat!
Szeretettel: Szabolcs