Elsöprő boldogság ez életem egy része,
De csupán már emlék oly rég vége.
Gyönyörű pillanatok, remények, álmok,
Most egyedül, magányosan állok.
Pofonokat osztott a kegyetlen élet,
Néha csodálkozom, még mindig élek?
Sok rossz után egyszer jön a jó is,
Most jól esik minden kedves szó is.
Eltemettem múltat,bánatot és rosszat
Most már az élet csak szebbeket hozhat
Régi élet
By Stevee
4 hozzászólás
Kedves Stevee!
Látod már most is tudsz te szép verset irni. A gondolatok a fontossak, apapirra vetése, az mindig formálodik, az agész életedben, mint te magad is.
Már Madéch Imre megirta:
"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni – ez az élet."
De azóta bebizonyosodott, azért ha nem is örökre, közben az ember megtalálja, a jót is, meg a szépet is. Csak az életet mindig nyitott szemmel kell járni.
üdv. Toni
Kedves Stevee!
Nem csak azért írok mert jólesik neked a kedves szó,hanem azért mert szép,jó verset írtál.
Köszönöm,hogy olvashattalak.
Üdv:hova
Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat!Igen az életem nagy fordulóponton esett át amit probálok úgy elfogadni ahogy van és a jó írányba indulni, monhatni egy "új" életet kezdeni!És örülök hogy tetszik a versem!
Igazad van. Félre a rossz emlékekkel, reményekkel kell a jövőb nézni. Tetszett a versed, örömmel olvastam.
Szeretettel: Kata