Szemed csillog látom jól
A halál már föléd hajol
Úgy kezdödött füves cigi
Ha nem szívod az k*rva ciki
Vörös szemed elárul
Feléd már a halál nyúl
Most jöjjön egy joint
A halál már feléd int
Nincs elég a fehér porból
Gyere lógjunk ki a sorból
Szívjunk fel csak egy csíkot
Csörög a telefon a halál hívott
Mit tehetsz még? A tű után nyúlhatsz!
Majd a saját hibádba bele fulladsz
Egyszer csak azt mondod "Nincs érteleme élni nem akarom látni a világot"
Tudod mit? Én meg még nem akarom megvenni a sírodra a virágot
2 hozzászólás
Kedves Gwendolin!
Ez jó. Ha az előző kritikám után hülyén hangzik akkor is leírom ez egy empatikus vers.
Most úgy tisztességes szerintem, ha te is írsz nekem kritikát nekem mindegy mit 🙂
Ági
Köszönöm Ági 🙂 Az előző versem után hülyén hanzik de nem értem azokat az emberekt akik eldobják az életüket holott más ember boldogoan élhetne de meghal.