Egy tündér szállt Földünkre éjjel.
Vezették céljához éjjeli fények.
Dalt küldött nektek a széllel,
hogy nem kell félni: Vége.
Álmodta hogy reményt kértek,
és elhozta fényévnyire néktek.
Mikor beért az élet légterébe,
darabokra hullot életével
egy-egy csep reményt néked
is küldöt.Mert kell élned!
Meg kell a rútat is élned
hogy értékelni tudd a szépet.
Kell sötétben is lépned,
csak így juthatsz a fénybe.
Tudnod kell elmesélned,
mire tanított tündér reményed.
3 hozzászólás
Kedves Laura Kamilla!
Kicsit misztukus gondolat futatás, versbe, rímekbe komponálva, s ez nagyon eredetivé teszi a munkád, szép szófordulatok.
A reménybe pedig jó ha hiszel és ezt átadod másoknak, így vagyok ezzel én is.
Gratulálok klassz!
Üdv:Metal Koala
Kedves Kamilla, a remény nagyon fontos, de meg kell tanulni kezelni, hogy ne csak ábránd legyen, ilúzió. Tetszett a versed.
Kedves Kamilla!
Milyen igaz, amit írsz: "Meg kell a rútat is élned
hogy értékelni tudd a szépet." Tetszett nagyon:)
Üdv: Borostyán