Ó mily halkan fontalak fénybe szemem félénk sugarával
Lassú lépteid csak nekem koppantak
Elképzeltem hogy felém mosolyogsz
S szíveden gondolataim igézve suhantak
Mint riadok mély magányomból
Félelemmel telve
Magamhoz varázsolni szeretnélek
Hogy tekinteted tükrében remegjen a szívem
S tán kezed alkonyi illanása táncra kelne
Táncra kérné egy csöndes mozdulat
Érintésedbe olvadna az este
Kezed drága dallamán merengve
Kábulva hallgatnám kezed után lesve
A borongó ősz közelében rám hullt a némaság
Arctalanságom saját ködébe veszt
Te a nyári nap hevének maradtál
Mint lelkemre tolt izzó retesz
4 hozzászólás
Kedves Shepherd! Dolce Stil Novo (Édes új stílus) -t hoz a versed, reneszánsz évéhez méltó gondolatok, plátói alapokra helyezve, melyet 11 éve írtál…remek!:)
Gratulálok!:)
ilyen szavakat olvasván néha a szerénységem tiltakozik…, ám mivel ennél objektívebb nem is lehetnénk itt egymással, mint vagyunk ezen az oldalon, úgy köszönöm a kommentárt!:-)
Kedves C.E.S.
Szép ez a vers! Különösen megérintett a 3. vsz.!
Szeretettel: Falevél
Kedves C E Shepherd!
Tényleg reneszánsz hatású. Látványos "képies" nagyon gördülékeny. Szép vers.
Ági