Repül
Repül, úgy érzem fecskék, gyors szárnyán a lelkem,
Bár nincs, nyár, nincsenek fecskék, lelkem még is száll feléd!
Lelkem csak a tied, remélem, érzed, hisz minden percben, szeretlek téged!
Nincs annyi fecske, ki vigye a lelkem, ezért marad nálad, szerelmes lelkem!
Behunyom szemem, te vagy előttem, befogom fülem téged hallak!
Hallom, lágy kacagásod, mely szívemet fogja, és engem vallat!
Kérdi, szeretsz-e? Nem érzed? Tied vagyok, szívedre hallgass!
Ne másra gondolj! Csak arra, hogy a szívem csak, szerelmedre hallgat!
Mit érzel, soha nem tudom, érzem szerelmed, kell a te szerelmed,
Érzem, nagyon kell énnekem, kérlek, hogy éltessél, örökké szeressél!
Mit ér, ha fecske szárnyal, röpül a csendes nyárral,
Mit érek én, ha ősz jön a csendes vággyal!
Nem akarom az őszt! Akarlak szeretni! Minden, napomat, veled tölteni!
Kellesz, mint nyárnak az ősz, mint ősznek a tél, minden nap, szeretnék, neked örülni!
Te lennél a tavasz, teli virágokkal, a lágy tavaszi mező, selymes illatokkal!
Mindig csak azt érezném, hogy ott vagy velem, minden percem, oly boldog lenne veled!
Neked adnám, a tavaszt és nyarat, nem lenne nálunk, senki boldogabb!
Nem tudom, megtenni, hiába szeretném, vágyom rád, s szíved szerelmét!
Nem adhatok nyarat, nem adhatok tavaszt, neked adom, hát szerelmes magam!
Neked adom, magam, szívem szerelmét, neked adom örökre lelkem rejtekét!
1 hozzászólás
"Behunyom szemem, te vagy előttem, befogom fülem, téged hallak"
Igen, ez a szerelem…!
(üdv.: Á.E.)