Három férfi, három kalap,
Három fej a kalap alatt.
Három redőzött, tar homlok;
Elcsúfították a gondok.
Szemükből három könny csordul,
Három semmi, ha földre hull.
Széchenyi, Kossuth és Deák
Siratják most Pannóniát.
Requiem
By Travis BatesBy Travis Bates
2 hozzászólás
Szia Travis!
Érdekesen fogtad meg Kossuthék alakját, tetszik ez a "kalapos" gondolat, és a nyolcas szótagszám. El bírom képzelni, ahogy sírnak Pannónia temetésén, csak azt nem értem, hogy most gyászolnak vagy a múltban?
Grat,
Réka
Kedves Réka!
Köszönöm szépen, örülök hogy tetszett! Ezt a verset anno (most látom, hogy már nyolc éve! hogy repül az idő…) az országot ért valamiféle csapásra reagálva, bánatomban írtam. (Valójában pontosan nem is emlékszem, mi volt az.) Azóta viszont, ha lehet, csak romlott a helyzet, úgyhogy a versem aktualitását – sajnos – nem vesztette el. Persze optimista szemmel nézve innen már csak felfelé vezet út…
Üdv,
Travis Bates