Sas vagyok
Erős és messze szálló
És rigó vagyok
Gyenge de szabad
Néha emberek kényének játéka
Néha magam ura
Sas vagyok
Magányos és éles látó
De tükör nélkül
Magamat nem ismerő
És rigó vagyok
Eldobott szemeket felcsipkedő
Többet éhező és többet szenvedő
Mint álmaimban
Sas vagyok
Valamiért mindig küzdő
Az életért versenyben lévő
Harcok során sok sebből vérző
És rigó vagyok
Gyávának tartott
De elszántan küszködő
Szürkének hitt és belül fénylő
Szemét közé dobott
Pedig mélyen érző
Sas vagyok
Az egekben élő
Hegyek fölött szárnyaló
Magasból lezuhanó
Öntestemet széjjelmaró
És rigó vagyok
Lombok közül leső
Fűszálak közt elvesző
Más testek közt rohadó
Mocsokban nyughatatlan
Feltámadó lankadatlan
Hitetlen vallásával
Örök tanok megtagadásával
Önmaga ellen forduló
Szűnni nem akaróan vágyakozó
Világokon átvágtató
Mindhalálig lázadó
Rigó vagyok
By Binder Réka
3 hozzászólás
elég az embernek megváltoztatni az életszemléletét. és máris az lehet aki lenni akar 🙂
szeretettel
Kedves Réka!
Szerintem ha két részre osztottad volna a versed akkor jobban átjött volna az olvaónak a mondanivaló./sas, rigó/
Mindenesetre tetszik benne az a kettősség ami minden emberben benne van.
Jó volt olvasni.Szeretettel. Ágnes
Egeszen emberfelttive valtoztattad a rigot versedben, nem szamitottam ra, hogy egy ekkora kibontakozas lesz a vegere. Nekem nagyon tetszett, vegig ez a parhuzam, mi a rigo es mi a sas, mi a valosag es mi az alom… Öszinten megleptel az irasoddal, a cimböl itelve egy kedves "egyszerü" verset vartam, es ennel sokkal többet, erösebbet kaptam. Köszönöm az elmenyt,
H.