Die Heilige
Das Volk war durstig; also ging das eine
durstlose Mädchen, ging die Steine
um Wasser flehen für ein ganzes Volk.
Doch ohne Zeichen blieb der Zweig der Weide,
und sie ermattete am langen Gehn
und dachte endlich nur, daß einer leide,
(ein kranker Knabe, und sie hatten beide
sich einmal abends ahnend angesehn).
Da neigte sich die junge Weidenrute
in ihren Händen dürstend wie ein Tier:
jetzt ging sie blühend über ihrem Blute,
und rauschend ging ihr Blut tief unter ihr.
Rilke, Rainer Maria
A szent
A nép szomjazott, és arra járt épp,
Köveken lépve, egy nem szomjas lányka,
(Ki) vízért könyörgött, (hogy) ihasson a nép.
De jelet nem adott a fűzfa ága.
S (a lány) a hosszú gyaloglástól elfáradt,
S csak arra gondolt, hogy osztozik ebben
(Egy beteg fiú, s ezt érezték mindketten,
Szerelmük egymásra nézve áradt.)
S (ekkor) lehajlott a fiatal fűzfa ága,
Mint élő, szomjazó testükhöz ért:
S eleven nedvét vérük áramába
Folyatva felpezsdítette a vért.
Szalki BernáthAttila
5 hozzászólás
Kedves Attila!
Ha jól értelmezem a verset, a lány bár nem volt szomjas, segíteni akart a szomjazóknak, de a fűzfa nem adott neki vizet. A lány, miután elfáradt, már nem törődött a nép nyomorával. Szerelmes lett, ami “tetszett” a fűzfának, ezért felpezsdítette az ifjak vérét.
Biztos nem erről szól a vers, de nekem magas, mint annak a bizonyos tyúknak az ábécé.
Mindentől függetlenül érdeklődéssel olvastam, hátha ragad rám némi kis tehetség morzsa, de mint tudjuk, tehetségesnek születni kell.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm a figyelmed, értelmezésed.
A 3. és 4. pontban feltett kérdéseimre tud-e adni valaki biztos, elfogadható választ?
Az új évre minden lehető jót és szépet kíván néked szeretettel Attila
1. Rilke költőzseni.
2. Rilkének ezt a versét korábban Franyó Zoltán, feltehetően elsőként már lefordította. (Lásd a Bábelen.)
3. Írhat-e költőzseni nehezen értelmezhető, (uram bocsáss) rossz verset?
4. Egy műfordítónak jogában állhat-e fordításában megkísérelni, (legalábbis a maga számára) érthetővé tenni a vers ?üzenetét??
Kedves Attila!
A jókívánságaid nagyon szépen köszönöm és neked is hasonló jókat kívánok. A 3. pontra az én szubjektív válaszom az, hogy igen. Bármilyen óriás is valaki, nem minden műve zseniális. Az ember nem tökéletes. A leghíresebb, legjobb orvos is hibázhat, egy jól felkészült tanár is lehet szétszórt és figyelmetlen. A legjobb akarat és igyekezet ellenére is tudunk tévedni, hibázni, kevésbé jó munkát kiadni a kezünk közül. Vonatkozhat ez egy egyszerű ételkészítésre is, már százszor megcsináltuk, százegyedszerre mégse sikerült, elsóztuk, ízetlen lett, odaégett, nyers maradt, stb.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves, fáradhatatlan Rita!
Igen, konkrétan e vers megítélésében úgy vélhetjük, hogy Rilkének ez a
verse, a tőle megszokott minőséget tekintve, átlag alatti,( uram bocsáss)
gyenge, rossz alkotás.
Ha igen, kérdés, érdemes-e ilyen verset lefordítani?
Szeretettel üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Jó kérdés. Mint tudjuk “ízlések és pofonok különbözők”. Lehet, hogy valakinek ez bejön, esetleg kimondottan tetszik. Vannak olyan “művészi” alkotások, amelyeket múzeumokban helyeznek el és a gyanútlan és tanulatlan ember simán egy gyermek firkájának gondolná, ámde nem az. Vadonatúj iskola – lehet, hogy kollégium is, nem tudom – épült a 61-es, 56-os villamos vonalán, talán a Völgy utcához közel, bár erre nem esküdnék meg, de minden esetre még Hűvösvölgyhöz közeli megálló környékén. Csodaszépen lefestették, majd “összefirkálták”, mármint nem a diákok, hanem a festők, nyilván felkérésre, mert így trendi. Nekem az eredeti sokkal jobban tetszett, de mi közöm hozzá? Szóval, csak óvatosan, mert amit mi nem értünk/értékelünk, az lehet, hogy másoknak maga a megtestesült szépség, jóság, magasztosság.
Szeretettel: Rita 🙂