Fájdalom hasogat!
Hordjon szél habokat!
Hordja szét hangomat!
Hogy lesz? Ó, mondd tovább!
Az élet itt megáll?
Már csak magára vár?
Éjfekete az ég,
De karcolja a fény!
Pirkadati élmény!
Már izzik, mint parázs,
Ha, éppúgy, mint Tamás,
Lát nagy feltámadást!
Reggeli kábulat:
Törékeny álmodat,
Oldja az áldozat…
Szükség a szükségben,
Ott vagyunk mi körben,
Hol lenni kell többen…
Emberi rítusok,
Tettek és gesztusok,
Mondjátok magatok:
Téged most megvallunk,
Veled így virrasztunk,
Hogy veled vigadjunk,
Ha bárhogyan is, de hazaérsz…
2 hozzászólás
Igen, az utolsó sor kifejezi vágyunkat: bárhogy is de hazaérni!
Köszönöm az olvasást.