Robert Gernhardt: Doppelte Begegnung am Strand von Sperlonga / Dupla találkozás Sperlonga strandján

Die Sonne stand schon tief.
Der Strand war weit und leer.
Schräg ging mein Schatten vor mir her,
indes der deine lief.

Du warst mir unbekannt.
Ihr nähertet euch schnell.
Dein Schatten dunkel und du hell,
so kamt ihr übern Sand.

Sehr schön und ziemlich nackt
liefst du an mir vorbei.
Da warn die Schatten nicht mehr zwei,
sie deckten sich exakt.

Wir sahn euch lange nach.
Ihr drehtet euch nicht um.
Ihr lieft, du und dein Schatten, stumm,
von uns sprach einer: Ach.

Már mélyen állt a nap.
A strand meg üres volt.
Az árnyam ferdén bandukolt,
A tiéd meg szaladt.

Oly titokzatos volt,
Két ismeretlen lény:
Az árny sötét, meg Te, a fény.
S a lágy homok omolt.

Szép s eléggé pucér,
Suhanó alakod.
Egy pillanat, mily rövid volt:
Két árnyék egybeért.

Hagytuk, hogy elvonulj –
Négy szem nézte hátad,
S a suhanó, néma árnyad.
s egy száj így szólt: Jujj!

(Fordította: Tauber Ferenc)