Előttem puszta, végtelen,
ilyen sivár az életem.
Nevem már csak rabló betyár,
ez vagyok már, de kár, de kár!
Napkeltekor csak bujdosom,
bokor mélye a vánkosom.
Hitvány urak reszkessetek,
kifordítom mély zsebetek!
Éjjel megyek a csárdába,
ahogy bírja lovam lába.
Ott vár engem szerelmesem,
boldogságos veszedelem.
Szép Juliskám, ölelj engem,
mert hajnalban el kell mennem!
Nyomomban egy pandúr csapat,
nekem egy menekvés maradt.
Karjaidból kiszakadni,
rövid búcsúcsókot adni.
Otthagyni a boros kupát,
Rózsa Sándor, nincsen hazád!
Deres már határ földje,
őszen csillog a fű zöldje.
S én őszülök nap-nap után,
otthont nem nyújt szülőhazám!
Tele legyen boros kupám,
az ölemben üljön babám!
Cigány húzza a nótámat,
nem érzek már máshoz vágyat!
Megsegítlek szegény népem,
néked adom minden pénzem!
Elosztom a pórnép között,
míg a mennybe nem költözök…
6 hozzászólás
Kedves Alberth!
Remekeltél ezzel a verseddel is. Azt nem mondhatom, hogy megleptél vele, sőt, ez már Nálad természetes, hogy ilyen versekkel örvendezteted meg az olvasóidat.
Nekem – nagyon tetszik a vers – formája, tartalma, úgy ahogy van!
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Jó ez, olyan, mint egy népdal. De ez igazsághoz hozzá tartozik, hogy a valódi Rózsa Sándor nem volt jótékony, és a szegényebbeket ugyanúgy fosztogatta, mint a mély zsebű urakat. A vers nem rossz, tiszta XIX. századi hangulat.
Kedves Gunoda!
Inkább a néphagyományt vettem alapul, mint a hitelesebb dokumentumokat, mert jobban illik a vers hangulatához. Olyan ez, mint Mátyás király esetében. Ő is súlyos adókat vetett ki a népre, mégis "igazságos" Mátyás volt a legendák tükrében.
Rózsa Sándortól nagy betyár volt, féltek is tőle. Hát nem igen jótékonykodott ő a valóságban….
Örülök, hogy véleményezted a versem!
Üdv.: Alberth
Kedves Kata!
Rózsa Sándorról már fénykép is készült, még ugyan csak kemény tekintetű legény volt! De nekem a tv-sorozat miatt mindig Oszter Sándor képe ugrik be, ha hallok róla.
Míg a verset írtam, megpróbáltam az eredetire koncentrálni.
Örülök, hogy szereted a történelmi verseket, a balladákat, legendákat!
Üdv.: Alberth
A népies hangulat nagyon illik a vershez.
Örök téma..szép legenda.
Tetszett.:)
Köszönöm kedves Zsanett!
Hű vagyok a legendához, mint Arany János Ágnes-asszonya a mosáshoz!
Ami a nép ajkán születik, az mindig népszerű is marad! Hálás téma az utókornak.
Örülök, hogy tetszett neked! Köszönöm!
Alberth