Leszakadnak a tapéták a falról
Süvít az előretudatlanság
Te megtörténsz engem én hagyom
Jónak lenni melletted nagyon…
Fájnak a magvak
A tömegközéppont kitágul
Megtörni a megtörténhetetlent
Közben vénült szemem rebbent
Halkan gördülni kezdtek könnyei
Mik rügyek voltak a rég kihalt fán
Az eget kezdték meg kidönteni
Sikerülni is fog talán..
8 hozzászólás
Szia Gábor!
Elsőként szólok hozzá jól sikerült versedhez. Már a cím is arra utalt, hogy különleges dologról lesz szó.
Nem is tudok mit írni! Tetszenek a szókincset bővítő kifejezések. Izgalmasak!
Egyet nem értek benne, hogy miért vénült a szemed. Lehet, hogy figyelmetlen vagyok?
Csak így tovább! Jó kis rockos dal lehetne belőle!
Szeretettel: Kankalin
Vigyázni kell, bizonyos kifejezések rosszul értelmezhetőek. Nem vagy figyelmetlen. A szem a lélek tükre. Így talán érthetőbb kicsit. Köszönöm szépen hogy olvastál, örülök hogy elnyerte a tetszésedet. Nem is gondoltam volna hogy izgalmasak a képek.
Üdv.
Ngaboru
Szia!
Bevallom, az üzifal "vezetett ide" ehhez a versedhez – de nem bántam meg, hogy elolvastam.
Érdekes, formabontó, gondolatébresztő kis mű – gratulálok hozzá.
Szeretettel
Éva
Szia! Nálam nincs teljes összhang a cím és a vers között. Előbbiben fellelhető némi újjászületés, utóbbi viszont mintha a teljes pusztulásról szólna. Persze biztos nem, megszoktam már, hogy számomra kicsit "túl-elvont" stílusban fogalmazol. Amikor a jelen időt felváltja a múlt idő, kicsit olyan, mintha csak a tiszta rím kedvéért tenné ezt. Na, talán így is érthetőbb a versed, mint az én hozzászólásom 🙂
Üdv!
Hanga
Dreaming köszönöm hogy engedted idevezetni magad az üzifal által. Örülök hogy tetszett.
Üdv
Már a cím is ellentmondásos kissé. Szerintem az idősík váltása nem olyan zavaró- legalábbis számomra. Ez a vers nem érthető, mert nem is magyaráz semmit. Érezhetőnek kell lennie, viszont azt is nehéz, mert végtelenül bonyolult érzelmek ihlették. Így marad a gyönyörködés a kifejezésekben. Köszönöm hogy olvastál Hanga.
Üdv
szia!
Versed kifejezetten elvont és velősen abszurd! Nem tudom, hogy konkrét cél vezérelt, vagy pusztán egy gondolat kiteljesedése ihlette művedet, de az tény, hogy olyan érzést keltett bennem, mint egy szédült zsongás…
…válasz nélkül!
üdv
leslie
Köszönöm hogy olvastál, inkább érzelmek kavarodása ihlette, mint gondolat. Érdekes tudni másban milyen érzést kelt, mert számomra egyáltalán nem szédítő.
Üdv