Semmi

Hogy elengedtem –
már nem fogom
nem vagyok rabja
s ő nem rabom
és együgyű
egy-kedvem itt;
nem értem már
mi szertevitt.
A csend dörömböl
házamon
fák nőnek benne,
s az avaron
múlik az ősz
a tél süvít
tavasz kibontja
bimbait
s már itt a nyár
szivárvány
visszhang
hanga
ezernyi búzaszál
kikerics
pipacs
pitypang.
Levegő rezdül
a szárnyakon
a Hold kacag
az árnyakon.
Tudod mi jön:
hogy semmi nincs
semmi rongy
és semmi kincs
nem markolok
s nem fog semmi meg
elszáll a madár
az ág remeg.