Forgószél tornádót pórviharoz rá
Árviz,vizesés,eső zuhog alá
Szikár,száradt,repedt föld reá
S a kősziklás súly alatt darabja
Ennyire mélyen van az,i,s marad a gazsága
E szó itt nem hozzánk való
Üsse mennykő vagy rugja ló
Midön minden lehelet őt keresi
De az örökölt csomóban,kegyeit nem leli
Szeljük ketté!
vagy hajlik mint a fűzfavessző?
7 hozzászólás
Kedves Szejke!
Mély gondolat rejtőzik versed szavai mögött. kemény bírálat és elkeseredés szüte gondolatok, ha jól értelmezem.
Gratulálok
szeretettel: marica
Kösz,hogy olvasod a verseimet kedves marica
Az IGAZSÁG -gal az a helyzet ,hogyha elveszed az I betüt,akkor nem csak helyesirási
hiba keletkezik
Üdv . Szejke
Kedves Szejke!
:)Fgflj! “az,i,s marad ”
Én igy gondoltam: az i, s marad…
és a többi: pórviharoz= porviz
Árviz,vizesés,eső =Árviz, vizesés, eső
Szikár,száradt,repedt =Szikár, száradt, repedt
Midön = Midőn Stb
Most megérted Ugye?:)))
Szeretettel: marica
Kedves marica
Egy pár szóban megpróbálom elzúgni ,hogy mire gondoltam. Na jó
Már a cimében bennevan ,hogy silány az igazság és mennyi minden kerül rá de csak a gazság kerül ki belőle mert az i betü alul marad.
És igen van pórvihar,ha szél keletkezik minden elsöpör,vagy elfujhassa a gazságot és kiderülhet az igazság,vagy a viz mindent elmos esetleg kimoshatja a földből és akkor igy is kiderülhet az igazság,vagy ha mélyen elássák a főldben az igazságot ha kőszikla alá kerül ,elrepedhet a kőszikla megrepedhet a föld és akkor igy is kilátszodhat az a bizonyos i betü és akkor már telyes lehet az igazság.
“ez a szó itt nem hozzánk való,, tehát a .gazság
“üsse nennykő vagy rugja ló,, tehát verje meg az Isten vagy ha lovas nép vagyunk
ezért a ló rugja meg és nem a macska (mert inkább ezt szokták használni,vagy ahoga a nóta mondja rugja meg a kánya vőlegén korába)
“midőn minden lehelet őt keresi,, tehát szó szerint lehet venni mert azt szokták mondani ,hogy mindenkinek szerre van igaza ,mert lehet ugy érzi valaki hogy igazságot tett de ugyan akkor a másik azt hogy csak gazságot tett, egy azonos dologról pl.de hát még pl.-kot is nem irok ez lépten -nyomon elöfordul az életben.
“de az örökölt csomóban ,kegyeit nem leli,, tehát a mi örökölt csomonkra gondóltam de ugyan akkor vólt az ókorban aki ezt simmán megoldotta ami nem megy nálunk mert igen kerülgetjük, mint a macska a forró kását.
“szeljük ketté ,,tehát az igazságnak a homlokára kel menni egyenest,-a közepébe
de nem lehet mert … itt jön az utolsó sór
“vagy hajlik mint a fűzfa vessző,, tehát irhattam volna bosikafenyőt mert az közelébb ál a székelyhez de azért nem tettem mert a fenyők családjába tartozik és tudni illik a szálfenyő ez egyeness mint olykor az embernek a gerince de a fűz az hajlékony mint az igazság arra haljik ahonnat nagyobb(kisebb) nyomást kap,és nem utólsó sorban minden mocsaras vizes helyen megmarad ,és ezért nem lehet az igazságot sem elkapni mert hajlékony,s itt kérdő jel van .Emberek tényleg ennyire hajlékony a fűz?
Üdv.
Kedves Szejke!
Köszönöm szépen a magyarázatot:)
Hidd el? minden nagyon érthető versedben kitűnő a közlsi nyelvezet, jó a szóhasználat azzal semmi gond.
Szeretnék minnél több verset olvasni, mert sok- sok mindent megérezhetek belőle. Szeretettel, egy1700körül erdélyből elszármazott, leszármazottja.
marica
Mindenszinten, Erdély nélkül mincs Magyartőrténelem…
és ezt nem csak neked itom ,- marica –
Üdv. Szejke
Kedves Szejke!
Nam csak Magyar történrlrm Ha nem Magyar irodalom bölcsője is nagyrészt erdély!
Egyet értek veled telyes mértékben:))
Szeretettel: marica