Itt temették el a vendéget,
aki a hotelben bennégett.
Füzetén pacák,
tóparton pecák,
ágyában macák,
ez volt e pacák.
Itt nyugszik
egy perlekedő hárpia.
Siratja őt
megkönnyebbült Árpija.
Eszméi eztán is járják a világot
noha,
teste a temetőt nem fogja elhagyni
soha.
A fogyókúrázásban bízott,
mégis mindig hízott.
A rengeteg pite
juttatta ide.
Míg élt, minden fillért félretett,
de eltékozolta az életet.
Nem volt benne mérték,
verték, ahol érték,
ütötték e bátort,
míg végül ő itt ütött tábort.
Ott találták meghalva,
egy hatalmas cethalba’.
Dante
Semmi kétség nincsen
abban, hogy e talján,
ott ül fenn az Isten,
jobbján vagy a balján.
5 hozzászólás
Nagyon szellemes 🙂 Tetszik!
Üdv: barackvirág
Mind nagyon jó, de nekem Árpi hárpiája a kedvencem. 🙂
Üdv,
Poppy
Juhúúúúúúj de kircsiii! Méééég!! 😀 😀
Nagyon tetszenek:)
Egy népi sírfelirat: Itt nyugszom én, olvasod te. Olvasnám én, nyugodnál te.:)
Üdv: Colhicum
Nagyon jók.
Élvezettel olvastam.
Kata