Futott és fel akart ugrani a buszra
egy szuszra.
Elérte a buszt,
de megcsúszott és a kerék
kinyomta belőle a szuszt.
Bérbe adta házát és a telkét,
legvégül meg kiadta a lelkét.
Úgy vélte,
a halál a botrány ellen védelmet nyújt,
szégyenében gyorsan a föld alá bújt.
Istennek hála,
rádőlt egy bála.
Amiről szól sírkövén e strófa,
egy különös légi katasztrófa.
Halála nem mindennapi eset,
egy repülőgép a fejére esett.
A lósportért dolgozott éveket híven,
sajnos egy ló pata ütötte szíven.
Élete lapos volt.
Most holt,
rászakadt a bolt.
Halálában is ott kísért a múlt,
teste egy gerenda alatt lapult.
Egész életemben rengeteg sírt ástam,
ezt már hagy ássa ki egy sírásó társam.
3 hozzászólás
🙂 Jó, hogy folytattad a sorozatot. Nekem a 2 sorosok tetszenek leginkább, meg a repülős.
Üdv,
Poppy
Kedves Árpád!
Nagyon jók! Én is gyűjtötem, de még az Internet előtti időben, s valakinek kölcsön adtam, s nem kaptam vissza. De egyre így is emlékszem:
Itt nyugszik egy kis ökörke,
Ökör Jánosnak gyermeke.
A jó Isten nem engedte,
hogy nagy ökör váljék belőle!
Üvözölle: Kata
Köszi az éjszakai mosolyt, rám fért 😀
Hanga