Vaktában vágtában,
vágtatni lóhalálában.
Sármos sötétben, susogó sásban,
rettegni, reszketni, rideg rácsban.
Halkan, hallani, hazafi halálát,
egyedül siratni, minden álmát.
Keresni, kutatni, katonás alakját,
élve, éltetni éles haragját.
Táncolni, forogni tiszta tóban,
hideg háborgó fagyott hóban.
Félve, fázni, fergeteges fényben,
látót látni, leheletnyi reményben.
Érteni sorokat alkotni rímet,
dolgozni tenni életet hirdet.
Vágyni, várni, vadul vágni,
teremtő tiszta eget tárni.
Sorok között értelmet találni,
életben igazat keresni, vágyni.
Nem mindig lehet ezt érteni,
Igaz IsTen igéjével inteni.
2 hozzászólás
Ez így igaz egyre kevesebben értenek a sorok közt,mára már oly annyira makulátlan és sablonossá vált az alkotás ,hogy az már nem is írás.
Kedves Regős : Örvendek ,hogy erre vezérelt a Fennvaló és általad az igaz igéjével intett!
Kedves Szejke!
Köszönet!