Lábára tekerődzött a sok oda-vissza,
bütykein méri az időt.
Arca hieroglifa,
olvasni belőle senki se tud.
Elhagyták fiai, és lánya,
a szeme fénye, meghalt rég.
Csak a férje maradt.
Esténként elszundít nézve a tévét,
ám egy dalra megébred mindig.
Látod, öregem, mondja ilyenkor,
vele elmentem volna szobára,
olyan kedves a hangja.
6 hozzászólás
Szia Kati!
Nagyon tetszett ez a versed. (Nem fogom ennyivel lerendezni a dolgot.) Írtál pár sort és kb. 70-80 évnyi életet. Őrült jó írás! Gratulálok!
Szeretettel
Zoli
Szia Zoli!
Anyai nagyanyám, élt 94 évet. De bárki más is lehetett volna. Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati
Szia Kati!
Íme egy élet!
Különös, de az idős emberek arcán olykor olvasni lehet, vagy csupán megfejteni a hieroglifákat.
Megható, őszinte sorok.
Szeretettel,
Ida
Szia Ida!
Köszönöm, hogy itt jártál. Valóban sok mindent le lehet olvasni egy öreg arcról, de azért maradhat titkuk bőven.
Szeretettel: Kati
nagyon kedves és a szoba még most is üres, gratula szeretettel
Köszönöm Miki, hogy elolvastad. Bizony az a szoba nemcsak még, hanem már is üres.
Üdv: Kati