Egy égő tőrrel a szívemben halok meg
Mert hiába kéred, hogy feledjem
Bármily egyszerű is volna
Nem rólam szólna
Álltatnám magam és az egész világot
Mely a szívemből egy darabot kivágott
Véres roncsként csak tehetetlen fekszem
A régi fájdalom árnyaival verekszem
Ez az érzés széttép és marcangol
Talán az enyhülés vár valahol
De addig csendben szenvedek
Kéne de mégsem feledek!
Sosem ér véget
By Stevee