melegítenék az arcomat, de nem hagyom.
Behúzom a függönyt, hogy árnyékával elfedjen,
s a közelembe senkit se engedjen.
Bezárkózom a sötét szobába,
elmerülök a kínzó gondolkodásban.
Csak fekszem az ágyamon, mint egy halott…
Pedig én futni, újra élni akarok!
Önmagamat emésztem mégis, lassan elfogyok,
mert ebbe a világba új fényt már nem hozok…
2 hozzászólás
Költőknek (és költő-tanulóknak) megengedtetik, hogy a nyelvtani szabályokat a verselés szabályai miatt felrúgják. Így pl megteheted, hogy a -ban, -ben, -ba, -be kötelezettséget áhágd. Jobban hangzana pl.: "Bezárkózom a sötét szobába, elmerülök a kínzó gondolkodásba' "
Egyébként tetszik, szép vers! Szia: én
Kedves Bödön!
Köszönöm a hozzászólásodat és a tanácsokat!
Először gondolkodtam rajta, hogy úgy írjam, de aztán elvetettem, mert "így helyes". Viszont igazad van, tényleg sokkal jobban hangzik a te verzióddal. 🙂
Üdv: Ninike