Sötétben

Bánat köde sűrűn szitál,
mint finom por, lerakódik.
Kérget képez lélek falán,
mely lassacskán bezáródik.

Fény azon már át nem juthat,
eluralja a sötétség…
Érzés sikolt, belül rekedt,
így számára nincs segítség.

Kellene a remény fénye,
sötét falat ledönthetné…
Szabad lenne a szeretet,
s a lelket még megmenthetné.