Minden bennünk lakozik
Hogy berendezkedik-e?
Attól függ, hogy megvan-e, a harmónia?
Ha megvan, akkor ez lesz szíved otthona
A lélek az, minek hazára kell lelnie
Benned kell, hogy legyen a kályha melege
Békés világát, ha lelked megtalálta
Oszthatsz belőle, porciózhatod
Ki mit vesz, tálalva a süteményes asztalom..
De ezt sokáig nem osztogathatom
Test és lélek, a harmónia, ez legyen mindig a jelszavad
És akkor már a tested és lelked is tudja
Mit, mikor, miért, nem szabad…
És most a gondolat épp elszaladt..
Ezt épp nem lett volna szabad..
Itt a hiba, a gondolat és a lélek megbontott alkonya..
De akkor is megbabonáz az élet símogató bársonya..
6 hozzászólás
…és de jó, hogy van az a "simogató bárcsony" 🙂 !
Gratulálok!
Gyömbér
Szia!
Nagyon jó gondolatokat vetettél föl versedben. Fontos, hogy a lélek bennünk hazára leljen. Életszeretetet is érzek a soraidaban.
Szeretettel: Rozália
Nagyon finom bársonyt teritettél le ide! Isteni az utolsó sor! Élmény Téged olvasni Dini!:)
nagyon tetszett az egész versed!:)
Jó vers, jó gondolatokat írsz 🙂
Amiket írsz, az mind szép és igaz,
és igen, mégis van néha, hogy közbe szól a szív hangja…
"De akkor is megbabonáz az élet simogató bársonya.."
Azt hiszem, mindannyian arra a símogató bársonyra vágyunk. Úgy gondolom, ha bennünk a kályha melege, a bársony valódi bársony, és szelíden símoogat bennünket.
Nagyon jó a vesed! Köszönöm, hogy olvashattam!
üdv.:
hamupipő