Szabadságban élni oly nehéz,
pedig, hogy vágyik rá a lélek,
egyedül marad, ha odaér,
s a világ belül reked végleg.
Ha szabad vagy szólnál, de nincs kihez
– kívül értelmét veszti a tér -,
lehunyt szemű emlékeidben
minden szó és dal hazatér.
Az idő elmúlt, a tűz nem ég,
elmaradnak jól ismert helyek,
eltűnik kezdet és nem marad vég,
ezért magányosak az istenek.
22 hozzászólás
Kedves András!
Gratulálok versedhez, hiszen a létezés alapvető gondolatainak értelmét firtatod. Az ember társas lény. Egyedül még Robinson sem bírta sokáig.
A szabadság érdekes szó. Nehéz meghatározni határait, meddig szabadság, honnan kötöttség. Egyébként is a szabadság szabott adottság. Ki van szabva, a függés és függetlenség aránya benne. Az istenek is igyekeznek a magányossággal szakítani. Ezért vannak az istenfrigyek. Pl. Zeusz és Héra, Afrodité és Héphaisztosz.
Üdv.: Alberth
köszönöm, kedves Alberth, örülök, hogy tetszett
Kedves András!
Ilyen az ember természete. Ha magára mard, vagyis szabad, akkor hiányzik valaki, akihez szólhat, aki megérti. Ezt fejezted ki versedben, szép költői szavakkal: "Ha szabad vagy szólnál, de nincs kihez".
Teszik a versed, bár a befejezése szorúságot tükröz. Nekem van egy mondásom (modern haiku), ami eszembe jutott versed olvasásakor:
Ülök magamban.
A csendet hallgatom.
Gondolkodom.
Üdvözlettel: Kata
köszönöm szép szavaidat, kedves Kata
Kedves András!
Akkor most, jó vagy nem jó szabadnak lenni?Gratulálok!
Üdv:Selanne
Ezt mindenki maga dönti el, kedves Selanne
Szia!
Ez az! Remekül fogalmaztad meg! Őszintén gratulálok!
Gy.
örülök, hogy tetszett, kedves Gyömbér, köszönöm
kedves András!
A szabadságot sokan teljessen falsul képzelték el. A szabadság nem az amikor mindeni azt csinál amit akar. Hogy az hova vezet azt lájuk ma minden nap. Egyik svájci, az emberi jogokért harcóló straszburgi tagja mondta egyszer: A szabadság az, ha az embert nem kényszeritik rá, azt csinálni amit nem akar. Hány "szabad" országban,hány millió ember csinálja ma azt, amit nem akar, de muszaj, hogy megéljen.és csinálja. Én negyven éve élek a direkt demokráció országáben, ahol az embereknek szabad akaratuk van, de csak az 51 százaléknak. A 49 százaléknak itt is azt muszaj csinálni amit az 51 elhatározott. A privát életben is csak úgy müködik a direkt demokráció, ha mindennap szavazás van, mert ha az ember egyedül van, csak akkor veszi észre, ő nem 100 % szabad, hanem még néha 49 % szavazati joga sincs, mert hiányzik a másik, nem isérdekes akármit is akar.
Bocsánat, egy kicsit elkalandoztam.
üdv Tóni
köszönöm, kedves Toni, hogy megosztottad gondolataidat,
nem hinném, hogy elkalandoztál
Kedves András!
Igazad van, az élet értelmetlen egyedül, néha jólesik a szabadság, de mégis más, ha van akihez szóljon az ember!…Szépen fogalmaztad meg ezeket a gondolatokat…
A keresztrímeid pedig választékosak!…Gratulálok!…Lyza
köszönöm, kedves Lyza
András! Gyönyörű versedhez gratulálok!
Edit
örülök, hogy tetszett, kedves Edit, köszönöm:)
Rád jellemzően hatásos. És nagyon ott van, élmény volt olvasnom!!! köszönöm: Dinipapa
Örülök, hogy tetszett, Dini, köszönöm:)
Gratulálok kedves András!:)
köszönöm, kedves sleepwell:)
Nagyon szép, de szomorú. Gratulálok kedves András.
Emese
András! A Szabadság nagy dolog! Jómagam is átérzem, hogy milyen súlyos teher lehet. De a Szabadság jó is, mert az ember megtapasztalhat olyan dolgokat, amelyek egyébként nem léteznének. Tetszik a vers. Igazán mély érzésekről szól.
Üdvözlettel: Kankalin
köszönöm, kedves Emese
örülök, hogy tetszett, kedves Kankalin