Élet…
Talán nem más, mint egy lehetőség eredendő bűneink helyrehozására,
vagy mint a börtön, egy hely azok megbánására.
Hisz' van, ki inkább megszökik a fogságból,
s nem várja meg annak leteltét,
mint a szökő rab a celláját, úgy hagyja itt életét.
De van persze olyan is, ki szabadulását nem magának köszönheti,
kinek kijövetelét valaki más elintézi.
Váratlanul betoppan hozzá, és kifizeti érte a pénzt,
S ahogy a fogoly szabad, úgy az addig élő ember halott lész.
Lehet, néha arra gondolt, milyen lehet megszökni,
de nem biztos, hogy ki is akart onnan jutni.
Tudja, hogy akik még bent vannak hiányolni fogják őt,
de azt is, hogy egyszer nekik is lejár a letöltendő idő,
s amint szabadulnak, a viszont látás is eljő.
Halál…
Talán nem más, mint rabnak a szabadulás,
talán utána oly csoda vár, mint amikor büntetését leült ember felé a szabadság szele száll.
Minden új neki, s persze furcsa,
de gondolja, valaki majd ezt is bemutatja.
S miképp be-benéz régi cellájába, ahogy elhalad mellette,
már nem vágyik vissza a megszokott helyre, a börtönbe: az életbe…
1 hozzászólás
Túl erősnek,erőltetettnek vélem a párhúzamot.Ez persze lehet csak az én véleményem.Valami "zizeg" benne,még akkor is ,ha kissé széthulló.