Csak tengődünk a felelőtlenül
elszórt carpe diemek között
Szakítsuk le a napot felül
Tépjük fel a földet alul s törött
habár a hajónk is csak sodródjunk
az árral? Vitorla nélkül minden szél
rossz irányból fúj. S legyen bár kalózunk
a Nap, mely a horizonton minden reggel kél
A tenger sós és marja a szemünket.
Bolond az, ki nem gondol holnapokba
Csak addig él míg elfeküdhet
Egy puha ágyon aztán meg borzadozva
Ébred hogy vajon él-e még…
4 hozzászólás
Már így is nagyon jó.
Azért kíváncsi leszek, ha folytatod.
Köszönöm! Nem tudom, lehet hogy így marad…
Üdv
Azt néztem, hogy éppen nem rég múltál 18 éves..
Teljesen meglepődtem… (a nagyobbik fiam 19 :)… a versed is befejezettnek érzem…
persze, ezt te tudod…
Köszönöm hogy erre is figyeltél. Lehet, hogy tényleg csak ennyi marad.
Üdv