A Nagy Virágcserépben fúj a szél.
Rögei között szösz görög,
holt hárfaszöszben vers beszél,
hajtja a száraz, zöld ködöt,
csak hajtja, és nem tudja, körbe jár,
örök időkre itt ragadt,
megáll, elindul, menne már;
billeg egy morzsaszirt alatt.
A Nagy Virágcserép; Vadászmező.
Hajnali prédám itt lesem,
minden véletlen érkező
potenciális kedvesem,
táplálék, testnek és léleknek ír,
amit egy apró jel jelent
visszhangtalan sikolyba sír;
uralni kell a végtelent.
A Nagy Virágcserépben szél zörög,
mókáznak tréfás ördögök
szórt csonttá száradt szavakon,
sziszifuszi e küzdelem,
tartása-vesztett alakom
fogpiszkálókkal tűzdelem…
10 hozzászólás
Kedves aLéb!
Állok, mint szamár a hegyen, nézek mint Rozi a moziban!
Ennek a versnek "semmi értelme", kivéve, ha magamra vonatkoztatom.
Akkor igen! Akkor mellbevágó!
Hogy adjam át neked, hogy milyen hatást tett rám?
Ehhez hasonló versek ihlették a Nagyon régen című valamimet.
Szeretettel és ámulattal:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Akkor hát vonatkoztasd magadra :-). Valahol minden olvasmányunkban magunkat, a történetünket, az ideáinkat keressük, és jó esetben meg is találjuk. Örülök, ha te itt megtaláltad :-). Köszönet az olvasásért.
aLéb
Kedves aLéb!
Kellene írni kritikát is néhány vershez, prózához…, de ehhez nem kell, köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Szabolcs, örömmel láttalak. Köszönet a véleményedért..
aLéb
Kedves aLéb!
Egy versnek muszáj engem megérintenie, hiszen ezért vannak a versek. Ha nem érint meg lehet bármilyen szépen megírva, lehet bármilyen tökéletes szerkezete számomra olyan mintha egy operára, lakodalmas szöveget énekelnének. De ez megérintett engem. Nagyon tetszik. Gratulálok!
Szeretettel:
Iblisz
Ha megérintett, és még tetszik is, nagyon köszönöm, Iblisz.
aLéb
Ok, meg szia, meg a francba is. Ha nem tudnád, ez egy hozzáértő műelemzés volt.
tisztelettel: túlparti
Ok, túlparti, megalapozott és kimerítő volt :-)). Köszönet az olvasásért.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Már szóltam a versről, de most újra átgondoltam, úgyhogy mást jegyzek meg. Hatalmas dolog ám porcicaként körbe-körbe gurulni úgy, hogy nem fúj el a szél a cserépből a nagy semmibe! Ez hit, erő és kitartás kérdése. 🙂 Vadászmezőnek nem rossz a hely, már ha nem szédül el idő előtt a szösz körbe-körbejárásakor. 🙂
Szerintem nagyon eltaláltad az összhangot, a cím is igazodik ehhez.
Amikor először találkoztam verseddel, nem vettem annyira komolyan az iróniát, mint most. Ennek ellenére jobban derültem rajta, mint először.
Nagyon tetszik a vers, igazságokat hordoz. A fogpiszkálókat kihagynám, mert nélkülük is megáll a történet. 🙂 Persze ezt csak képletesen jegyeztem meg, mert a biztonság kedvéért nem árt, ha erősítenek.
Jó volt újra elolvasni, egészen más szemszögből. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Örülök, ha többszöri elolvasásra is tetszik, és tud új gondolatokat adni a vers. Köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb