SZarkaláb nyílt szemem köré,
Aludni is egy kabaré!
Régi emlék jut eszembe,
Könnycsepp ül meg a szememben.
Adtam szívből én, ha tudtam,
Lábaimat sem lógattam.
Álmomat futva követtem,
Bíz' ki szeretett öleltem.
SZívem tiszta volt, mint a hó,
Aki ismert, tudta is jól.
Ringattam kis ártatlan csodát,
Kívántam arany nyoszolyát.
Aztán megmutattam mi jó,
Lassan beérett, mint dió.
Átkarolt óvón, hallgatag,
Búgott közben a kis patak.
2 hozzászólás
Nagyon szép.
Köszönöm szépen! 🙂