Napból jött el élni közénk,
hazát mutatott ami miénk,
Tengri gyermeke vala,
Ő az a szarvas anya!
Hét völgyön és hét hegyen,
ott élt büszkén délcegen,
s ő léte az új haza,
ő az: a szarvas anya!
Napból kélt, és napba holt,
ahol járt ott tiszta folt,
világnak kiáltó szava!
Ő az: a szarvas anya!
S újból gyere le közénk,
hozd el a napból a tiszta fényt!
S az élet új lesz maga,
Jöjj el szarvas anya!
1 hozzászólás
Kedves Regős!
Látom, próbáltad tartani a szótagszámokat, bár ez egy kicsit sántít, ami főleg a "tengri" szóban mutatkozik meg. Tetszett a téma, az ősi magyarságot juttatta eszembe.
Gratulálok, boldog karácsonyt kíván
Réka