csöndes mélabú, fájó sebek,
lelket feszítő boldogság, nevetés,
leheletnyi gyémánt jelek
vésődnek papírra tollad nyomán.
Ámulok. Olvasván
a sorok üzenetét…
Honnan ismerheted azt a zenét,
mi az én lelkemből árad?
Mikor soha, de soha nem jártam Nálad.
Tudom már! Te jöttél hozzám ide,
majd bensőm rejtekibe
lopózva „csentél” el
néhány ki nem mondott érzést…
Ne kérj elnézést!
Nap-nap után lesem minden szavad,
mert én leszek tőlük egyre gazdagabb…
19 hozzászólás
Kedves Gyömbér, valakit most nagyon megdicsértél. Bitos ő is olyan szépeket ír mint te, gratulálok tetszett a versed.
Kedves vers. Ismerős sorok (emlékeztetnek valakire, akit rég nem láttam).
Ismét sokat adtál csak az által, hogy nem személyesen mondtad el Neki…
Köszönettel: Kuvik
Aki így el tud csenni Tőled érzéseket, az ismer(de mégsem biztos, vagyis nem személyesen), és ….szerintem nem közömbös..
De azért gondolkodóba ejtettél, az igazat megvallva, vajon ki?-az?
Na most már össszekomplikáltam…:)) Ez volt a Célod?:))
Grati!!!
Azt hiszem, sejtem, kinek írtad. Megérdemli. nagyon jó vers.
Gratulálok: Colhicum
Csodálatos! Már sokszor elmondtam: Te valóban nagy költő vagy! A zene, a ritmus, a mondanivaló kecses bája…utánozhatatlan!!!
Szia: én
Én nem sejtem. NAGYON JÓ! de kinek?
Találó és remek vers lett, szerintem örülni fog neki! Gratulálok!
Nagyon szép üzenet, költőtől a költőtársnak. (Bár én se tudom személyesen kinek, de majd anno az unokáink elemzik irodalomórán, mint mi Arany és Petőfi barátságát/levelezését.)
🙂 Üdv, Poppy
Hogy kinek küldted…?
Talán mindegy,
De nagyon, nagyon szép üzeneted!!!:)
Szép vers -írom ezt újra és újra- mert tényleg az. Én sem sejtem, hogy kinek szól, de ez nem baj, mert bárkinek is, nagyon jó lett.
Szerintem édesmindegy kinek szól ez a vers, a lényeg az, hogy gyönyörű, és az ember hátán akkor is végigfut a hideg, ha száz százalékig biztos benne, hogy nem neki szól. "Honnan ismerheted azt a zenét,/mi az én lelkemből árad?" Ez a sor a legszebb bók az összes közül… Mert aki ismeri a lelked zenéjét, az Téged ismer, és aki tényleg így ismer, az igencsak szerencsés lehet:) Gratula a vershez!
szia Gyömbér!
Jó Neked! Vannak akik és amik gazdagítanak téged és
ez remekül visszatükröződik verseidben!
grat.
leslie
Egy ilyen remek lelket, mint a tiéd, csak egy hozzá hasonló tud így gazdagítani, gratulálok. Hozzá és a versedhez is 🙂
Hanga
Kedves Gyömbér!
Többször is elolvastam, mielőtt hozzászólást szerettem volna írni. A mondanivalója mellett szeretném kiemelni a kiváló formaiságát, a ritmusát, a belső zenéjét és a szép jelzőket, melyeket használsz.
Azt hiszem, mind úgy vagyunk vele, hogy a Napvilágon rengeteget tanulhatunk egymástól. Jelen esetben mi (én) Tőled!
Gartulálok!
Vipera
Köszönöm Mindenkinek a hozzászólását!
Mindegy, hogy ismerjük-e egymást személyesen…
A versek és írások által felvillantjuk egymás előtt belső világunk egy részét. Ki többet mutat meg belőle, ki kevesebbet.
Ki „így”, ki „amúgy”…
Viperának igaza van, nagyon sokat tanulhatunk egymástól…
Szép napot!
Gyömbér
Csodálatos szavakkal fogalmaztad meg, hogy költőtársad hogyan pengeti lelked húrjait.
Kedves Gyömbér! Azt hiszem, te is hasonló érzéseket érzel, mint ahogy én az egyik versemben. Gyönyörűen fogalmazol, minden tiszteletem az önkifejezésedért. Viszont nagyon kiváncsi vagyok, kinek szól.. :))) De ő remélem tudja, hogy az övé! Gratulálok!
Szia Gyömbér!
Nem tudok betelni ezzel a verssel. Én leszek tőle gazdagabb, minden nap, ahányszor csak eleolvasom…
Szia: én
Köszönöm kedves hozzászólásaitokat!