Nem tudhatom
nem tudhatom
mire gondol a másik
nem tudhatja ő
én mire gondolok
emberek között a szó
csak félreértések forrása
a figyelmes csend
szebben beszél
nem tudhatom
mit érez a másik
én mit érzek
nem tudhatja ő
ha kimondom
csak félreértik
egy pillantás
szebben beszél
A Másik szemével
jégert ittam a bokszban
meg sört
amiket sose szoktam
megettem
a velős kenyeret
mert ő is azt ivott
mert ő is azt evett
vidám volt a csevej
míg egy emléktől
összeroppant
szenvedő lett
az arca és öreg
könnybe lábadt
a szeme
nem tudtam hogy
ilyen esendő
és fáradt
de sose szerettem
jobban mint akkor
mikor a szeme
könnybe lábadt
Életkém
szerettem és szerettek
az évek leperegtek
néhányan nem feledtek
harcomat megharcoltam
magam rátok karcoltam
sokszor sírva fakadtam
megváltódtam magamban
magamra is maradtam
emlékeim talonban
hirtelen öregedtem
de csak arcom lelkem nem
talán szeret engem az Isten
2023. július
6 hozzászólás
Kedves Dona!
“ha kimondom
csak félreértik
egy pillantás
szebben beszél”
Ez gyakorta így igaz.
“sose szerettem
jobban mint akkor
mikor a szeme
könnybe lábadt”
Nagyon szép sorok. Azt gondoljuk erősnek kell mutatkoznunk, majd kiderül, hogy ha nem sikerül, akkor vagyunk a leginkább szerethetők.
Addig jó, amíg a lélek fiatal.
Szeretettel olvastam sokatmondó bölcs soraid.
Rita 🙂
Kedves Rita!
“Azt gondoljuk erősnek kell mutatkoznunk, majd kiderül, hogy ha nem sikerül, akkor vagyunk a leginkább szerethetők.” – igen, tűpontos megállapítás, pont erre jöttem rá akkor, hogy ha az ember esendő is, attól még szerethető, és ezt szerettem volna a versben kifejezni. Ezek szerint sikerült, annak örülök. A lelkem – nagyon sokszor érzem úgy – már nagyon öreg, mintha sokadik életemben járnék már. /És ki tudja./
Köszönöm a dicséretet /”bölcs soraid”/, még ha egy pici túlzás is van benne. Mivel tanár vagyok, a gyerekek sokszor látnak bölcsnek, de velem egykorú vagy nálam idősebb ember szájából hallani, ez ritkaság, és igen nagy dicséret. Köszönöm.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona!
´Nem tudhatom´
Ennél ez fogott meg:
“egy pillantás
szebben beszél”
Nagyon is igaz!
´A másik szemével´
Ennél ez a rész csoda szép és megható:
“de sose szerettem
jobban mint akkor
mikor a szeme
könnybe lábadt”
´Az életkém´nél
“talán szeret engem az Isten”
ez a legszebb felimerés!
Gratulálok nagyon szép tartalmas verseidre!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
A legfontosabb részeket emelted ki mindegyikből, ott van a lényeg /pillantás szó helyett, az esendőség szerethetősége/, amit idéztél. Talán a harmadiknál nem egészen volt egyértelmű, hogyan tartozik a címhez, de ott is jól ráéreztél: a sok harc, esemény, beszéd, írás, tehát külső cselekvés után itt valami belső dologról van szó, ami szavak nélkül zajlik.
Köszönöm a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Legyen szép napod!
Drága Dona:)
Páratlan, igényes és szépséges verset hoztál,….szépérzéksimogatót és elgondolkodtatót.
Ha lelkünk összecseng megteremtődik az összhang és nincs szükség kommunikációra.
Egy pillantás, gesztus ,egy arc, egy mosoly vagy mozdulat mindent elárul.
Gyönyörűen kifejezed az alábbi sorokba a csend beszédességét:
“a figyelmes csend
szebben beszél
nem tudhatom
mit érez a másik
én mit érzek
nem tudhatja ő
ha kimondom
csak félreértik
egy pillantás
szebben beszél”
Amikor szivvel nézünk valakire érzések tömkelegét fedezzük fel benne,meglátjuk az esendőségeit, erősségeit, mélységeit és magasságait , könnyeit a nevetése mögött amit a szavak egyébként elbarikádoznának előlünk.
“egy emléktől
összeroppant
szenvedő lett
az arca és öreg
könnybe lábadt
a szeme
nem tudtam hogy
ilyen esendő
és fáradt
de sose szerettem
jobban mint akkor
mikor a szeme
könnybe lábadt”
Az utolsó strófába megmutatod a saját könnyeidet is, kicsalod az enyémeket is megható versképeiddel.
“hirtelen öregedtem
de csak arcom lelkem nem
talán szeret engem az Isten”
Szeret!!!
https://www.youtube.com/watch?v=3mEUFzC1v6w
Mély elismeréssel és körülölelő szeretettel gratulálok.
M.
Drága Napfény!
Köszönöm szépen megértő, elemző soraid. Hogy mennyit jelenthet egy pillantás, mindannyian tapasztaltuk már. Ez is gyönyörű megfogalmazás: “Amikor szívvel nézünk valakire érzések tömkelegét fedezzük fel benne,meglátjuk az esendőségeit, erősségeit, mélységeit és magasságait , könnyeit a nevetése mögött amit a szavak egyébként elbarikádoznának előlünk.” – nagyon köszönöm. Ami nálad bizonyosság – kicsit irigyellek is érte – az nálam csak talán. Persze ez még mindig jobb, mint az egyáltalán nem. Hol ide billen, hol oda, amit érzek, de úgy gondolom, a teljes bizonyosságot majd a végén fogom megtapasztalni. Addig is köszönöm az elismerést, a részletes értékelést és a gratulációt.
Szeretettel:
Dona