Szellő

Ez az élet!
Anyám szavai felett a remény tág plafon
s egy dongó lélek.
Micsoda szabadság! – gondoltam,
de
apám
egy
megtekert törülközővel
gyorsan
pontot tett gondolataim végére.
A házunkban nincs helye ezeknek!
Tudod,
hogy mennyire tisztelem az állatokat,
de ez itt a mi otthonunk,
fiam!

Ilyen a természete –
suttogta,
testem csak vöröslő tégla és málló vakolat,
de Ő
vadszőlő volt,
szellő
homlokomnak.