Múló emlékek tüze még mindig éget
Magad életéről csak Te adhatsz képet
Öröm és könnyek – Bár furcsa a lényed
Belülről jönnek – De csak a Te képed
Nem így képzelted – Mégis a világod
Nem is úgy élted – Egyedül Te látod
Ötleteket szülöd az elvárásokban
Magad igazát keresed mindig másokban
Rejtett álmaid – Mi a végzeted?
Féltett vágyaid – Hiába kérdezed.
Merre is mentél – Csak Te tudhatod
Merre is mennél – Ez a Te gondod
És mint homokba köpött gondolat
Életed értéke most is elszalad
2 hozzászólás
Kedves bűvölet!
Nagyon tetszik a cím, és a vers is igazán egyedi lett. Jó volt olvasni, ahogy szebeállítottad Önmagad, s tükörképed adta válaszokat vagy épp fordítva.
üdv,eszkimo
Sza!
Először is elnézésedet kérem a késői válaszért, de sajnos gépproblémám van, ami lehetetlenné teszi a gyakori tallózást. A párom/láva/ tölti fel verseimet a Mekibe, ahol viszont kevés az idő a munkára. Most kölcsöngépről dolgozom, s igyekszem mindenkinek válaszolni, aki megtisztelt azzal, hogy elolvasta müveimet.
Köszönöm hozzászólásodat.
Üdv.:Büvölet