volt egyszer egy holnemvolt
ki tudja tan igaz sem volt
onzetlenseg es szeretet
mar semmi mas csak gyulolet
o istenem mit vetettem
ember vagyok, s nem hitetlen
talan egyszer megtudhatom
s szep mondat lesz a siromon
nyomorultnak szulettem
ember lanyakent vetkeztem
vetkem nagyobb a tiednel
hisz buntetesem mar itt eler
o istenem mit vetettem
tesver vagyok, s nem hitetlen
egyszer talan megtudhatom
s szep mondat lesz a siromon.
igazmondas volt a vetkem
sziven szurtam kit szerettem
nyelvem szavam volt a kesem
s boldogsagom eltemettem.
o istenem mit vetettem
lanyod vagyok, s nem hitetlen
egyszer talan megtudhatom
s szep mondat lesz a siromon.
vakon nyulok a sotetbe
igy lepkedek mindelore
megragtak es kikoptek
a bunosok engem eliteltek.
o istenem mit vetettem
gyermek vagyok, s nem hitetlen
egyszer bizony megtudom
s szep mondat lesz a siromon.
hajnalok hajnalan meg hideg van
vacogok reszketek magamban.
de egy uj fenycsik mar felkelt
hozva a remenyteli reggelt.
istenem igen vetkeztem
gyermek voltam s anya lettem
tisztan latom bunom vetkem
hiszen bunoskent szulettem
fogadjatok vandorotok
isten neveben irgalmazzatok
ha hivtok es mar nem loktok
megbocsajtva lesz bunotok
o istenem igen vetkeztem
kerlek ne buntess tovabb engem
szeretetem guzsba lancol
mig lelkem elszabadul e vilagbol
almaimban otthon jarok
mindket karotokba zartok
letorlitek konnyes arcom
szeretetetek az en vigaszom
1 hozzászólás
Szép vers.
Olyan, mint egy bocsánatkérés, mintha megbántottad volna a családodat.
Talán az a kis fénycsík a megbocsátás.
Tetszett a versed.
Üdv: harcsa