Szép gondolattal játszom

Feszülten vágyom a kezed
halkan suttogom a Neved.

Hátamon szalad a hideg,
arcomon rángat az ideg.

Sötétben ülve fázom,
szép gondolattal játszom.

El kell hogy engedjelek,
hogy később megleljelek.

Annyira vágyom, várom,
de az idő az átkom.

Sietnék, rohannék.
Veled vétkeznék.

Veled imádkozom,
ülök romjaimon.

Páromnak tartalak,
felemnek vallhatlak.

Résen tör be a fény,
elmémben csillan a remény.

Apró lépések művészete,
szerelmünk halk lehelete…

Egyre hangosabban szól,
hamarosan..tudom jól.

Sötétben ülve fázom,
szép gondolattal játszom.