Csipke ajkak szavát hallva,
elnémul a szél a dombtetőn.
Vacogó lelkek tavaszt kutatva,
csöndet hoz májusi eső.
Békét talál, zord fáink álma,
kóborló lelkünk kihűlt tánca.
Csipke ajkak sóhaját látva,
elnémul a kék égtető,
szemedáttetsző pára marja,
feketén fut az esztendő.
Melegszik a tavaszi parázs,
s égő lelketlen szemfedő.
Szertefoszló álmokat kerget,
egy régi kopott keringő.
Szertefoszló lelketlen keringő
By Alkonyi
16 hozzászólás
Szia Alkonyi!
Facebook-on már olvastam ezt a versed! Itt is és ott is nagyon tetszett. Igazán megfogja az embert, magával ragadja! Gyönyörű és különleges !
Szeretettel
Marcsy
Szép napot kívánok 😊
Egy kis hangulat érkezett, s kész lett a vers.
Valamiért még nagyon nem tökéletes, viszont
pár év után elérhető a majdnem jó 😊
Örültem jöttödnek 😊
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi!
Csodaszép!
Leszek még
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Minő kedves sorok😊
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi!
Kavarognak az érzések ebben a szép versben! És a meglepő, meghökkentő asszociációk: Csipke ajkak sóhaját látva,
elnémul a kék égtető,
szemedáttetsző pára marja,
feketén fut az esztendő.
Ez a kedvencem!
A másik: Szertefoszló álmokat kerget,
egy régi kopott keringő.
Ez a sor felidézi a régi "kopott", de soha el nem feledhető emlékeket!
Tetszett! Szeretettel üdvözöllek: én
Tudod,hogy megtiszteltetés a kritika amit kiadsz a gondolataid
közül.
Remélem,hogy csak a legszebb emlékeid jönnek elő😊
Örültem Neked,mint mindig.
Szeretettel: Alkonyi
Szia! Hát talán azt mondhatnám, h az idő távlatából felbukkanó, megszépült emlékeket. Szép álmokat! 🙂
😊
Kedves Alkonyi!
Én egyáltalán nem érzem lelketlennek ezt a keringőt. Számomra inkább "keserédes". Korunk emberét látom benne, aki a világ sodrásában kétségbeesetten kapálózik. Kéregeti a szertefoszló álmokat. És minden jó, ha vége jó. Mert élteti a remény csipkésre rágott ajkait.
Üdvözlettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Ahány olvasó,annyi gondolat:)
Nem kétségbeesés,inkább lemondás az újról , s a régi emlékekben élve.
Mintha mindig csak a múlt lenne.
Valahol édes ez a keringő, ezért is érezhető a remény.
Örültem Neked 😊
Szeretettel: Alkonyi
Szia Alkonyi!
Jöttem megint!
"Szertefoszló álmokat kerget,
egy régi kopott keringő."
…ez annyira jellemzö írásaidra
Csodaszép kissé melankóliába
ágyazott érzéseid mindig elragadóak!
Hangulatok születnek egy különös
fényben
"Békét talál, zord fáink álma,
kóborló lelkünk kihűlt tánca"
…ez ia annyira jellemzl Rád!
Megtalálod mindig a békét és
a kiutat!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép estét!
Kedves Alkonyi!
Keserédes, bús keringő.A szertefoszló álmok, a vacogó lelkek… de benne rejlik (számomra) egy új reménysugár is, az majd egy másik keringő lehet. üdv hundido
Kedves hundido!
Bizony ám 😊
Külön megtisztelő amikor olvasod írásaimat.
Köszönöm 😊
Szeretettel: Alkonyi
Valós verset írtál.
Vívódást érzem benne. Nagyon szép!
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szép tavaszi napokat kívánok, jó egészségben:
Zsuzsa
Ide már egyszer írtam:)
De eltűnt:)
Nem baj,akkor is remek alkotás.
Szeretettel Zsu