Recsegő rettenet reped,
Zord, zúgó zugokat zúzva.
Képtelen képek késnek
Hajnali habokhoz húzva.
Eltört ellenségek ereje
Lehetetlen lehelet,
Pompás párnákon pózolók,
Ettek ezek eleget!
Fertőzött férgek feslenek
Igaztalan ígéretet írva.
Csont csikorog csövekben,
Kemény kalapács kegyetlen kínja.
4 hozzászólás
Kedves Ngaboru!
Az emberi lénynek, nagyon sok lehetőséget adott a természet, hogy külömböző formában kapjon valamiröl információt, Annak ellenére, hogy egyszer sem szoltál hozza az ABC-és verseimhez, ugy látom, mégis, üdvözölhetlek, mint verseim olvasóját. Ennek örülök.
És annak is, hogy más is megpróbálja, a betükkel való játékot. Ez is egy formája, a pozitiv
elismerések, mert ha valaki valamit rossznak talál, akkor azt biztossan nem próbálja maga is meg. Köszönöm
üdv. Toni
Valóban olvastam az egyik ilyen versedet, de igazából nem az inspirált. Alliterációkat akartam halmozni, hát ez lett belőle. Egyébként valóban nagyon sok kreativitást és szókincset igényel hogy minden szó egyforma betűvel kezdődik. Mellesleg ez a vers nem pusztán játék a szavakkal, próbáltam bele egy nagyon mély értelmet fektetni, talán túlságosan elrejtettem a mondanivalót. Mivel senki nem fedezi fel, a lényeg az, hogy a férgek győzedelmeskednek a gerincesek felett és uralkodnak rajtuk. Köszönöm hogy olvastál.
Üdv.Ngaboru
erőltetetten alliterálsz, elveszti a vers a mondandóját.
Alapvetően tényleg csak alliterálni akartam, de ez már inkább játék a betűkkel.
Amúgy megvan a mondandója, csak így sokkal burkoltabb.